Európa nagyon ráfarag, ha követi az amerikai példát a kínai vámokkal
A kínai stratégiai ágazatokra, elsősorban az elektromos autókra a héten brutálisan megemelt amerikai vámoknak inkább szimbolikus és politikai, mint gazdasági jelentősége van. Az időzítést pedig az elnökválasztási kampány indokolja: Joe Biden elnök be akarja bizonyítani, hogy ugyanolyan kemény, vagy még keményebb Kínával szemben, mint elődje és versenytársa, Donald Trump.
A döntés pedig nem volt nehéz, mert a szélsőségesen megosztott Egyesült Államok egy valamiben teljesen egységes: legalább versenytársnak, de inkább ellenségnek tekinti Kínát.
A kínai autóiparra azonban igen korlátozott hatással lesznek a bejelentett 18 milliárd dollár értékű vámok, az amerikai piac ugyanis eddig is nagyrészt le volt zárva előttük. A Reuters elemzése szerint az első negyedévben a Geely volt
az egyetlen kínai autógyártó, amelyik exportált az Egyesült Államokba
– 2217 darab járművet. (Összehasonlításképpen a világ legnagyobb gazdaságában tavaly 15,5 millió személyautót adtak el.)
Hasonló a helyzet a napelemekkel is, amelyeket több mint egy évtizede sújtanak vámokkal az amerikai piacon. Globálisan a napelemek 80 százalékát gyártják Kínában, hatvan százalékkal olcsóbban, mint az Egyesült Államokban.
Kína tavaly 3,35 millió cellát adott el az Egyesült Államokban – ez a teljes export nem egészen 0,1 százaléka. Kész napelemekből 13,15 millió dolláros volt az Egyesült Államokba irányuló kínai export – a teljesnek a 0,03 százaléka. A számok önmagukért beszélnek.
Az EU a következő
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben jelentette be, hogy Brüsszel vizsgálatot indít a kínai elektromos autók állami támogatása ügyében, és vámokat vet ki rájuk, ha kiderül, hogy tisztességtelen versenyt jelentenek az európai gyártóknak.
A vizsgálat lassan a befejeződik,
június 5-e a határidő, a nagy autógyártó nemzetek részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióra, hogy ne kövesse az amerikai példát a vámok mértékét illetően, sőt, egyáltalán ne vessen ki büntetőtarifákat.
A németek ellenzik a vámokat
Különösen hangosak a német autógyártók, mereven elutasítják a vámokat, amelyekkel Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója szerint „Európa villámgyorsan lábon lőné magát”, Brüsszel kárt okozhat a Kínában gyártott autókat importáló – magyarul hazahozó – cégeknek. Olaf Scholz kancellár is hangsúlyozta április közepi pekingi látogatása során, hogy Németország nem támogatja a kínai elektromos autókra kivetendő uniós vámot.
Nem akarjuk lebontani a globális kereskedelmet, ez egy ostoba ötlet
– jelentette ki a héten Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is. „A büntetővám, mint egy az egyben alkalmazható megoldás, nem jó ötlet az importáló és exportáló országok számára sem" – hangsúlyozta.
Érdekes az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) látványos semmittevése is a kínaiak támasztotta konkurenciaügyben. Az uniós vizsgálat elindítására sem reagáltak.
A másik oldalról is nő a nyomás Brüsszelre
Rem Korteweg, a holland Clingendael Intézet kereskedelmi és geopolitikai szakértője szerint azonban az amerikai döntés is fokozza a nyomást Brüsszelre, hogy vessen ki vámokat, „méghozzá „valahol a 20-60 százalékos sáv felsőbb részében”. „Brüsszel így Washingtonra mutogathat, mondhatja azt, hogy összehangolt megközelítést követnek” – nyilatkozta a South China Morning Postnak.
A Rhodium Group múlt hónapban kiadott elemzése szerint
az EU-nak 50 százalék körüli vámot kellene kivetni az kínai elektromos autókra, hogy megállítsák az áradatot,
de az állami támogatások miatt kiszabott átlagos uniós vám csak 19 százalék.
A képmutatás és kettős mérce
Kína ráadásul képmutatással és kettős mércével vádolja az Egyesült Államokat és az EU-t is – nem alaptalanul. Mert ugyan minek nevezhető a Biden elnöksége alatt elfogadott csiptörvény vagy inflációt és költségvetési hiányt csökkenteni hivatott csomag, ha nem szubvenciónak? Vagy a közös uniós agrárpolitika (KAP), amelyre a költségvetés több mint 37 százalékát fordították tavaly, a 2021-2027 között összesen 387 milliárd eurót?
A nagyvonalú támogatásnak köszönhetően az EU agrárágazata exportgépezetté vált, 2023-ban 14,6 milliárd euró értékben exportált Kínába, míg az import mindössze 8,3 milliárd euró volt, emlékeztetett a South China Morning Postban írt kommentárjában Csou Hsziao-ming, a pekingi Kína és Globalizáció Központ vezető kutatója.
A Boeing és az Airbus tiltott támogatása miatt az Egyesült Államokat és az EU-t is elmeszelte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), és ennek következtében a két fél be is vezetett a másik ellen büntetővámokat.
Peking pedig ellenintézkedéseket ígért, amelyek a szakértő szerint elsősorban az uniós agrárexportot és a polgári repülőgépgyártást érinthetik.
Az Airbus termékeire kivetett vámok megemelése ráadásul hatalmas lendületet adna a Commercial Aircraft Corporation of China (Comac) vállalatnak abban a törekvésében, hogy kihasítson egy darabot a globális piacból, amelyet már régóta a Boeing és az Airbus ural.
A Comac több megrendelést szerezhetne a C919-es Jumbo Jetre, mivel a kínai légitársaságok számára az Airbus repülőgépei drágábbak lennének.
Ajánlott videók
