Boldogok a szlovákok: mélyponton a munkanélküliség, lendületben a bérek
Szlovákiában a második negyedévben történelmi mélypontra, 5,2 százalékra esett a munkanélküliek aránya. A Szlovák Statisztikai Hivatal keddi jelentése szerint ez 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 hasonló időszakában, abszolút számokban kifejezve pedig az 5,4 milliós országban 142,7 ezer állástalant regisztráltak, a csökkenés már 12. negyedéve tart.
A munkanélküliek 64 százaléka tartósan, azaz legalább egy éve állástalan, azonban kedvező fejlemény, hogy a második negyedévben végre e téren is pozitív elmozdulás történt, ugyanis hosszú idő után végre 100 ezer alá bukott a tartósan munka nélkül levők száma. Az ország öt nyugati megyéjében az állástalanok aránya 3 százalék vagy az alatti, a leszakadó, nógrádi, gömöri régiókat magában foglaló Besztercebánya megyében az idevágó mutató 6,8 százalék, a legrosszabb helyzetben a két keleti régió van, Kassa megye 8,7 százalékkal és Eperjes megye 10 százalékkal.
Munkerőhiányt teremtett a korkedvezményes nyugdíj
Júliusban országos viszonylatban 94 ezer betöltetlen állást tartottak nyilván, azaz 1,5 munkanélkülire egy állás jutott, azonban ezek döntő többsége a nyugati országrészben, főleg Pozsony-Nagyszombat vonzáskörzetében található. Ezzel szemben Kassa megye idevágó mutatója 6,6, Eperjes megyéé pedig egyenesen 9,4. Matej Hornák, az Erste-lány Slovenská Sporitelna takarékpénztár elemzője kommentárjában hozzáfűzte: a viszonylag lassú gazdasági növekedés ugyan nem indokolja a javuló mutatókat, azonban
a munkaerőpiacon tavaly végigsöprő korkedvezményes nyugdíjba vonulás (átmenetileg kedvezők voltak a feltételek) miatt számos állás megüresedett, amit állástalanokkal próbáltak betölteni.
Elszaladtak a reálbérek
A statisztikai hivatal jelentése szerint a második negyedévben a nemzetgazdaságban 1520 euró volt az országos nominális átlagbér, ami 7,1 százalékkal magasabb a 2023 második negyedévi adatnál. Abszolút számokban kifejezve ez 101 eurós növekmény.
Ha a bérnövekedést megtisztítjuk az inflációs hatástól, akkor éves szinten 4,9 százalékos reálbér-növekedést kapunk, 2024 első negyedévéhez képest pedig 1,2 százalékosat. A legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat, az ipar 2023 és 2024 második negyedéve között nominálisan 9,3 százalékos bérnövekedést könyvelt el, az ipar átlaga 1633 euró.
A legmagasabb keresetek a pénzügyi, biztosítási és informatikai ágazatban vannak, ahol a fizetések már 2500 euró felett járnak.
A pólus másik oldalán, a legalacsonyabb keresetűek világában a vendéglátóipart találjuk, ahol csupán 862 euró az átlagbér. Rendkívül erőteljesek a regionális különbségek is.
Pozsony megyében a második negyedévi átlagbér 1836 euró volt, míg a többi hét megyében 1169 euró (Eperjes) és 1438 euró (Kassa megye) között mozgott, azaz csupán a főváros és vonzáskörzetének mutatója haladja meg az országos átlagot. Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint ugyan 2022 vége óta rendre 7 százalék feletti a nominális bérnövekedés, azonban számításai szerint az orosz agresszió kiváltotta energiaválság és a közelmúltbeli erőteljes infláció miatt
a fizetések vásárlóereje még mindig mintegy 2 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől.
A makroelemző úgy látja, idén 7-7,5 százalékos nominábér-növekedés és 3 százalék alatti infláció mellett a reálbérek 4 százalékot meghaladó ütemben nőnek.
