Az izraeli háború és a gazdasági bizonytalanság pörgeti az arany árát
Az arany ára az idén már több mint 28 százalékos plusznál tart és sorra dönti a rekordotokat. A folyamatos emelkedést több tényező is magyarázza: az erős ázsiai kereslet és a jegybanki készletnövelések, valamint az arany hagyományos, biztonságos menedékhelyként szolgáló értéke szintén megnövelte a nemesfém népszerűségét.
Az orosz–ukrán háború ugyanis már több mint két éve tart, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érhetnek véget a harcok. A közel egyéves izraeli háború sem csitul, sőt: immár a Hezbollah és a zsidó állam is egyre hevesebben támadja egymást. Többször felmerült, hogy Irán is belesodródik a harcokba: egy szélesebb körű, az egész Közel-Keletre kiterjedő konfliktus veszélye tovább pörgette a fém kurzusát.
Kínában a központi bank rendszeres vásárlásai mellett az átlagemberek körében is aranyláz robbant ki, mivel az évek óta tartó ingatlanpiaci visszaesés és az újabb keletű részvénypiaci gyengélkedés miatt a befektetők egyre jobban érdeklődnek a nemesfém iránt. A kínaiak pedig veszik az érméket, a rudakat és az ékszereket is, hogy megóvják vagyonuk értékét.
Fontos, hogy az arany köztudottan nem kamatozik, ezért a Fed kamatcsökkentési ciklusa kedvezően hathat a nemesfémre, mivel a kamatvágás visszafogja a biztos befektetéseknek számító államkötvények hozamát. Az elemzők az év végén további erősödésre számítanak.
Mi az aranytartalék?
Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják. Az aranytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező,
a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól független nemesfémtartalék.
Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi az aranytartaléka volt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe.
A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után. A rendszerváltás idején a jegybank akkori vezetésének döntésével Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.
Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, és 2018 októberében a szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.
Tovább száguld az arany, de még lendületesebb az ezüst
Miközben a sárga fém kurzusának új rekordmagassága vonzza a figyelmet, az ezüst még jobban teljesített, nagyobb hozamot hozva 2024-ben. Az ezüst kettős szerepe, mint nemes- és ipari fém, azt jelenti, hogy árát az arany, az ipari fémek és a dollár is befolyásolják.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
