Újabb ikonikus nemzeti étel tűnhet el a klímaváltozás miatt
A melegedő klíma miatt egyre kevesebb és rosszabb minőségű kínai kel terem Dél-Koreában, pedig az ország nemzeti ételének, a világszerte híres és népszerű kimcsinek ez a legfontosabb hozzávalója.
A kínai kel a hűvösebb éghajlatot kedveli, általában a hegyvidéki régiókban termelik, ahol a növény növekedési szezonjában, nyáron ritkán haladja meg a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot.
Kutatások bizonyítják, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés veszélyezteti a kínai kelt, méghozzá olyan mértékben, hogy
eljöhet az az idő, amikor egyáltalán nem is tudják majd termeszteni Dél-Koreában.
Már érzik a változást a termelők
„Reméljük, hogy ez a jóslat nem válik valóra” – nyilatkozta a Reutersnek Li Junghju növénypatológus és virológus. „A káposzta csak nagyon szűk hőmérsékleti sávhoz tud alkalmazkodik, az optimális hőmérséklet a termeléséhez 18 és 21 Celsius-fok között van” – tette hozzá.
A Koreai-félsziget éghajlata azonban egyre inkább szubtrópusivá válik, nő a különbség a napközbeni és az éjszakai hőmérséklet között, és a meteorológusok előrejelzése szerint a jövőben a nagyon meleg napok száma évi 17,9-ről 40,4-re nő.
Bár kimcsit sokféle alapanyagból – retekből, uborkából és újhagymából is – készítenek, a legnépszerűbb változatlanul a kínai keles, és a gazdák és a kimcsikészítők is érzik már a változást.
Li Hajon, aki a szöuli Mezőgazdasági Minisztérium kimcsimestrere szerint
a magasabb hőmérséklet miatt a káposzta szíve „megromlik, a gyökér pedig pépes lesz”.
„Ha ez így folytatódik, akkor lehet, hogy nyáron le kell mondanunk a káposztás kimcsiről” – jósolta.
Folyamatosan csökken a termőterület
A hivatalos statisztikák szerint tavaly a felföldeken már kevesebb mint feleakkora területen, 3995 hektáron tudtak kínai kelt termeszteni, mint húsz éve; akkor ezt 8796 hektáron tették.
A Vidékfejlesztési Hivatal előrejelzése szerint
a termesztési terület a következő 25 évben drámai mértékben, mindössze 44 hektárra csökken,
ha az éghajlat a jelenlegi forgatókönyvek szerint változik, 2090-re pedig a felvidéken egyáltalán nem termesztenek majd kínai kelt.
A visszaeséshez a magasabb hőmérséklet mellett hozzájárulnak a kiszámíthatatlanul heves esőzések és a kártevők is, amelyeket a melegebb és hosszabb nyarak miatt nehezebb lesz féken tartani.
Van például egy gombafertőzés, amely elszárítja a növényt, és különösen nagy gondot okoz a gazdáknak, mivel a kár csak betakarításhoz nagyon közel válik nyilvánvalóvá.
Meg kell küzdeni az olcsó kínai importtal is
Ha az éghajlatváltozás nem lenne elég, a dél-koreai kimcsiiparnak meg kell küzdenie a Kínából származó, főként éttermekben felszolgált olcsóbb importtal is.
Vámhivatali adatok szerint idén július végéig 6,9 százalékkal nőtt a kimcsi behozatala, az import értéke elérte a 98,5 millió dollárt, és szinte az egész mennyiség Kínából származott. (Egy dollár 356,6 forint.)
A szöuli kormány egyelőre hatalmas, klimatizált raktárak fenntartásával próbálja megakadályozni az árak emelkedését és a hiányt.
A tudósok pedig olyan növényfajták kifejlesztésén fáradoznak, amelyek melegebb éghajlaton is képesek teremni, ellenállóbbak a csapadék és a fertőzések nagymértékű ingadozásával szemben.
Az új fajták nem lesznek az igaziak
Az olyan gazdák azonban, mint a 71 éves Kim Szikap, aki egész életében az ország keleti részén fekvő Kangnung régió káposztaföldjein dolgozott, attól tartanak, hogy ezek a fajták drágábbak lesznek, ráadásul az ízük sem lesz megfelelő.
„Megdöbbentő és ugyanakkor szomorú is, hogy eljön az idő, amikor nem termeszthetünk többé Koreában káposztát” – mondta Kim. „A kimcsi olyasmi, ami nem hiányozhat az asztalunkról. Mit fogunk tenni, ha ez megtörténik?”
