A globális felmelegedés újabb rekordot döntött
Újabb hónap, újabb hír arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a globális felmelegedés mértéke átlépte az 1,5 Celsius-fokos küszöböt. Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint 2024 júniusa a 12. egymást követő hónap, amikor a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti átlagot. A júniusig tartó 12 hónapban pedig a globális felszíni átlaghőmérséklet rekordmagasságot ért el: 0,76 Celsius-fokkal az 1991–2020 közötti időszak átlagához képest és 1,64 Celsius-fokkal az iparosodás előtti átlag hoz (1850–1900) képest. Sőt, 2023 novemberében és 2024 februárjában néhány napon a hőmérséklet +2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
A Meteorológiai Világszervezet pedig nemrég azt hozta nyilvánosságra, hogy
2023 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, és ez a rekord még 2030 előtt megdőlhet.
Az átlaghőmérséklet gyors emelkedése a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének növekedésének tulajdonítható. Márpedig párizsi klímavédelmi egyezmény ide, kiotói klímaegyezmény oda, tavaly a kibocsátások újabb csúcsot értek el, és először haladták meg a 35 milliárd tonnát. Ez 756 millió tonnás, azaz 2,2 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest az Energy Institute 2024-es világenergia-statisztikai jelentése szerint.
Stephen Cornelius, a WWF International klíma- és energiaügyi globálisvezető-helyettese rámutatott, hogy „a felmelegedés minden töredéke számít, mert az éghajlatváltozás ökoszisztémákra gyakorolt hatásai visszafordíthatatlanok lehetnek a világ összes részén”.
A Kopernikusz interaktív éghajlati atlaszán látható, hogy Magyarország éghajlata az 1980-as évek óta gyorsuló ütemben melegszik.
Még nincs minden veszve, a globális felmelegedés kezelhető
Mostanra a globális átlaghőmérséklet egy éve meghaladja a másfél fokot, ami már szélsőséges időjárási eseményeket okoz. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint pedig
még drasztikus kibocsátáscsökkentés mellett is legalább 50 százalék az esélye annak, hogy a hosszú távú globális felmelegedés mértéke meghaladja az 1,5 Celsius-fokot a következő évtizedben.
A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat Euronewson megjelent cikkében hangsúlyozza, hogy habár a friss adatok megszólaltatták a vészcsengőt, mégsem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozásról szóló 2015-ös Párizsi Megállapodás halott. Abban ugyanis azt határozták meg, hogy az évszázad végéig kell 1,5 Celsius-fok alá szorítani az átlaghőmérséklet növekedését az iparosodás előttihez képest.
Ha drasztikusan csökkenteni tudjuk a kibocsátást a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésével és a szén-dioxid megkötése is elterjed globálisan, akkor az évszázad második felében elérhetjük a hőmérséklet-emelkedés csúcspontját, ezt követően az lassulásnak indulhat.
Hőség: újabb nyári rekordok dőlhetnek meg idén EurópábanSzinte minden évben találkozhatunk valamilyen melegrekorddal a nyár folyamán is. A csúcshőmérsékletek megdőlése és a különböző éghajlati jelenségek megjelenése kapcsán a szakértők felhívják a figyelmet a Föld felmelegedésére, amely komolyabb és tudatosabb környezeti odafigyelést igényel Európában. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
