Véget érhet az olcsó hamburgerek kora

 Az Egyesült Államokban egy gyorséttermi hamburger átlagára a második negyedévében 8,41 dollárra nőtt, ami 16 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. A Technomic adatai szerint a McDonald’sban is 5,29 dollárba került egy Big Mac magában, ami 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, míg a Finance Buzz tanulmányában az elmúlt tíz évben átlagosan 60 százalékos drágulást mértek az amerikai gyorséttermekben.

A hamburgerek eléggé megdrágultak ahhoz, hogy az alacsony jövedelmű fogyasztók ritkábban térjenek be, ami évek óta először csökkenő eladásokat eredményezett. A nagymértékű drágulást több tényező is magyarázza: az ágazatban jelentősen nőttek a bérek, miközben az alapanyagok is megdrágultak, amit a láncok áthárítottak a fogyasztókra. 

A Bloomberg emlékeztet: különösen a marhahús okoz problémákat. Az amerikai városokban augusztusban a darált marhahús átlagos kiskereskedelmi ára fontonként (= 2,27 kilogramm) 5,58 dollárra emelkedett, ami rekordmagas szintnek számít. Ez főleg az amerikai szarvasmarha-állomány csökkenésével magyarázható, ami  idén januárban 73 éves mélypontra esett.

Mitől csökken a szarvasmarha-állomány?

Az éghajlatváltozás, az aszály miatt egyre egyre nehezebb legelőt találni a csordáknak, ezért a farmerek inkább vágóhídra küldik az állatokat, ami csökkenti az állományt, és felfelé hajtja az árakat. Az idei csapadékmennyiség jobb volt, de az ország egyes részei továbbra is szárazságtól szenvedtek.

A állomány nagysága és a marhahús ára ciklikusan változik, függően a piaci viszonyoktól és az időjárástól is. Az áraknak elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy a termelő úgy döntsön: növeli az állományát. Aztán ott van az állat biológiája, mire a tehenet levágják, eléri 30–42 hónapos kort.

A csirkéket ezzel szemben már azelőtt levágják, hogy elérnék a két hónapos kort. A hosszadalmas folyamat miatt körülbelül öt évbe telik, amíg a marhák új generációja megjelenik a vágóhidakon, vagyis 2026-ra várható az állomány növekedése, ha a farmerek is úgy akarják.

A nagy húsfeldolgozóktól, amelyek a teheneket a takarmányozási szakaszban vásárolják fel, vegyes jelzések érkeznek. A JBS SA azt nyilatkozta eredménybeszámolójában, hogy pozitív jeleket lát, mivel a vágóhídra küldött fiatal tehenek száma mintegy 15 százalékkal csökkent éves szinten, vagyis a gazdák több tehenet tartanak vissza a szaporítás érdekében.

Ugyanakkor nem térnek vissza gyorsan az alacsony árak. Ez a magasabb munkaerőköltségek mellett a klímaváltozással, a gyakoribb aszályokkal magyarázható: a farmerek a jövőben gyakrabban kényszerülhetnek arra, hogy vágóhídra küldjék az állatokat, mivel nem lesz elég legelő.