
A tömegturizmussal nincs baj, inkább jobban kell menedzselni – mondja a szakértő
Nem telik el szezon, hogy ne lenne heves tiltakozás a népszerű turisztikai célpontokon a tömegturizmus ellen. A helyieket zavarja a zaj, a tömeg, de még inkább, hogy az ingatlanok ára az egekbe ér, minden jóval drágább lesz a világ kedvenc helyein. S hogy mi éppen a kedvenc, az a pillanat műve, egy jó videó tömegeket fog addig ismeretlen helyekre terelni.
„Nem a turisták számával van a baj, hanem a rossz menedzsmenttel – mondta Randy Durband, a Global Sustainable Tourism Council vezérigazgatója a CNBC-nek adott interjúban. – A változás elkezdődött, de még gyerekcipőben jár – tette hozzá. – A kormányoknak meg kell érteniük, hogy a turizmus olyan ágazat, amely irányítást igényel. Ugyanis vannak már módszerek az irányításra, a kapacitás bővítésére, a turisták befolyásolására.” Több olyan példát is említett, ahol már jól csinálják mindezt, ezek jellemzően nemzeti parkok, természetvédelmi területek.

Kínában értik a legjobban a tömegturizmust
A szakértő azt mondta, a kínaiak a mesterei a kapacitás növelésének és a turisták megfelelő áramoltatásának. Példaként a kínai Lesan városának kiemelt látványosságát, a gigantikus Buddha-szobrot emlegette. Mindenki a Buddha miatt megy a városba, de a helyi vezetés további attrakciókat épített ki a környéken, ami szétszórja a látogatókat. A kínaiak létrehoztak egy vezérlőközpontot is videóképernyőkkel, ahol követni tudják a látogatók mozgását. A szakértő szerint itt kell keresni a megoldást. Azt mondja, hogy a világ számos ikonikus kulturális örökségi helyszínén – ahol a túlzsúfoltság problémát okoz – jól jönne a kiegészítő, ideális esetben előzetes megtekintésre szánt egyéb látnivaló. Ahol eltöltik várakozás közben az időt a turisták anélkül, hogy azt éreznék, rabolja az idejüket a belépésre várakozás. De szerinte minden népszerű webhelynek szüksége lenne a látogatókat nyomon követő technológiára.
A turisták áramlásának kezelése
Ha nem irányítják a turisták áramlását, az megterhelheti az infrastruktúrát, károsíthatja a természeti és kulturális látnivalókat, és frusztrálhatja a helyieket és a látogatókat.
Napjaink techkompatibilis utazási környezete súlyosbíthatja ezt a problémát: egy jól sikerült fotó vírusszerű terjedése a közösségi médiában pillanatok alatt népszerűvé tehet egy addig kevéssé ismert attrakciót.
A turizmus visszaszorítása helyett a látogatók koncentrációjának szabályozását kellene elérni. Az olyan turisztikai fellegvárak, mint a Disney World már évek óta alkalmazza ezt, és ma már egyes helyi önkormányzatok is tanultak ebből.
Elmondta, hogy egy kis francia falu, Saint-Guilhem-le-Désert megváltoztatta az utazók áramlását, miután valaki szívrohamot kapott és meghalt, mert a forgalom megakadályozta, hogy a mentők segítséget nyújtsanak. Azóta csak a lakosok hajthatnak be a faluba, a látogatókat arra kérik, hogy hétvégén és nyáron a falun kívül, kijelölt helyen parkoljanak, majd kerékpárral, gyalog vagy elektromos busszal érjék el a falut.
A szakértő szerint ez a stratégia akár egy olyan városban is működhet, mint Barcelona, amely évente mintegy 17 millió látogatót fogad, és a helyieknek már kezd elegük lenni az irdatlan tömegből. Durband szerint Barcelonában különösen nehéz lesz a látogatók áramlásának kezelése, mert – más nagyvárosokkal ellentétben – a látogatók általában ugyanazokon a területeken gyűlnek össze, amelyeket a lakosok kedvelnek, ez pedig növeli a súrlódást a két csoport között. De ez nem megoldhatatlan probléma. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereslet nem fog csökkenni, utalva a bolygón élő 8 milliárd emberre és az ázsiai és csendes-óceáni térség növekvő középosztályára. Azzal zárta az interjút, hogy a turisták eloszlatását célzó menedzsmenteszközöknek drámaian javulniuk kell.





