Nem váltotta be a reményeket a kínai aranyhét
Nem hozta meg a várt kiugrást a kínai gazdaság számára az október 1-jei nemzeti ünnepet követő úgynevezett aranyhét, pedig a befektetők arra számítottak, hogy jelentősen megnő a fogyasztás a világ második legnagyobb gazdaságában. Reményt adott, hogy nyáron nyüzsögtek a turisták, döntő többségükben hazai látogatók a kínai nagyvárosokban.
Az október eleji egyhetes ünnep ugyan csak hétfőn ér véget, így még nincsenek adatok, a hírek nem túl jók.
Soha nem láttam még ennyire lehangolónak az aranyhetet, rosszabb a helyzet, mint a legcsendesebb holtszezonban
– panaszkodott a South China Morning Postnak Kuan Ven-lu, a csúcskategóriás utazásokra szakosodott Dear Voyage pénzügyi igazgatója.
Hasonlóan csalódottak az utazásszervezők országszerte, mert sok kínai változatlanul vonakodik költeni, aggódnak ugyanis a gazdasági növekedés lassulása miatt. Annak ellenére, hogy a legtöbb szálloda tavalytól eltérően éppen ezért nem is emelte az ünnepi árakat, szakértői becslések szerint a kihasználtság legföljebb az utolsó koronavírus-járvány előtti évhez, 2019-hez képes 60-65 százalékos lesz.
Optimista várakozások
A szállodaárak ugyan talán nem emelkedtek, sok más költség igen, ami még inkább elriasztotta a költekezéstől a kínaiakat. Az Amerikai Hangja kínai kiadása több embert is megszólaltatott, akik mind nevük elhallgatását kérték, de nagyrészt panaszkodtak. Az egyik megkérdezett nő elmondta, hogy most jött a manikűröstől, akitől megtudta, hogy minden barátnője elveszítette az állását.
„Sok embernek nincsen pénze. A gazdaság rossz állapotba van, csak nem tudjuk, mennyire rosszban, nem tudjuk az igazat” – fogalmazott. Az is feltűnt neki, hogy bár a Kínai Népköztársaság megalapításának 75. évfordulóját ünnepelték az idén, Pekingben nem tartottak nagyszabású ünnepségeket, valószínűleg éppen a gazdaság siralmas állapota miatt. „Sok ember elveszítette az állását, nyilvánvalóan bírálták volna a nagyszabású ünneplést. Talán a kormánynak nincs is rá pénze” – vélekedett.
Előzetesen pedig nagy volt az optimizmus,
a közlekedési minisztérium az aranyhét alatt 1,94 milliárd utazásra számított,
ami napi 277 millió embert jelent, akiknek a 80 százaléka a várokozások szerint saját gépjárművel indul útnak. Ez 0,7 százalékos növekedést jelentett volna 2023-hoz és 19,4 százalékost 2019-hez képest.
A gazdagok tényleg utaztak
Természetesen nem mindenkinek vannak anyagi gondjai, és a gazdagabb kínaiak valóban útnak is indultak: a Reuters összefoglalója szerint az ünnep első napján 40 százalékkal többen utaztak külföldre, mint tavaly ilyenkor.
A Trip.com online utazási iroda adatai szerint a foglalások alapján a hosszú távú utazások száma meghaladta a járvány előtti szintet, Európába 30 százalékkal többen indultak. Ráadásul nagyvonalúan költöttek is, ami jellemző a külföldi turistákra, ezért is hiányoznak annyira a világon mindenhol. Az Alipay adatai szerint 120 százalékkal költöttek többet, mint tavaly.
Makaó sem panaszkodhat, már az ünnepi hét első három napján hat százalékkal több kínai érkezett, mint 2019-ben. A Citi felmérése szerint rekord összeget értek el az úgynevezett prémium tömegszegmensben – a tömegpiac felső kategóriájában – annak ellenére, hogy az egy főre jutó költések némileg csökkentek.
Változnak a költési szokások
Hongkong viszont már nem mondhatja el ugyanezt,
az ünnepi napokon olyan volt csak a turistaforgalom, mint bármelyik hétvégén.
Fontos mutató az ünnepi időszak alatt a kínai mozik jegyeladása is, és az is elmaradt a tavalyitól, annál egy nappal később érték el az egymilliárd jüant. (Egy jüan 52,2 forint.)
A vegyes adatok arra utalnak, hogy a fogyasztás a lakosság bizonyos rétegeiben élénkülhet. Az Alipay szerint a költési szokások is változnak, mivel az utazók inkább anyagi javakra adnak ki pénzt, nem pedig élmények szerzésére.
A kormány azonban a részleges élénkülésért is hálás. Közvetlenül az ünnepek előtt a tisztviselők egy átfogó monetáris és ingatlanügyi enyhítő intézkedéscsomagot mutattak be, és jelezték, hogy még több ilyen intézkedés várható.
