A Moszkva és Nyugat közötti energiaháborúban Moldova szerepe fontosabb, mint gondolnánk

Megfordult a szél, a voksolás utolsó óráiban mégis az unióscsatlakozás-pártiak kerekedtek felül az október 20-án tartott kettős szavazásban. Arányuk a román hivatalos hírügynökség szerint az utolsó órákban ugrásszerűen megemelkedett, leküzdve az EU-ellenzők 5 százalékos előnyét, és még 1 százaléknyi plusszal, hozzávetőlegesen 15 ezer szavazattal (50,46 a 49,54 százalék ellenében) nyerték a népszavazást. 

Moldova: Európa egyik legszegényebb országa lehet a mérleg nyelve 

A moldovai és román nemzetiségű Maia Sandu Európa-párti elnök ugyan a párhuzamosan tartott elnökválasztáson legyőzte ellenfelét, de nem kapott abszolút többséget, ezért második forduló dönt vetélytársával, az Oroszország-barátként elkönyvelt, korábban korrupcióval megvádolt Aleksandr Stoianoglo (szintén moldovai és román nemzetiségű) volt államügyésszel szemben. Sandu a választások során korábban – amikor még az Európai Unió-ellenesek vezettek – hatalmas összeesküvésről, csalásról beszélt, állítása szerint bűnözői csoportok egy meg nem nevezett külső erő (Oroszország) támogatásával 300 ezer szavazatot elloptak. Maia Sandu vizsgálatot ígért, de sem erről, sem az ellopott szavazatokról az EU-pártiak győzelmét követően nem esett szó.

Kijev Moldova rokonszenvének megszerzésével-megtartásával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Bukarest, a Balkán katonailag-gazdaságilag vezető hatalma jóindulatú támogatását megszerezze. Hivatalos nyelve a román (korábban az oroszt is ide sorolták).

Moldova gyakorlatilag ki van szolgáltatva az energiaimportnak , nagyon kevés a természeti erőforrása. A földgáz túlnyomó többsége – legalábbis a háború kirobbanásáig – Oroszországból származott. Chisineu bejelentett szándéka – hogy az EU-hoz mihamarabb csatlakozna – ugyanakkor változtatott a helyzeten. Szektorális átszervezés történt – uniós segítséggel, részbeni finanszírozással –, hogy illeszkedjenek az Európai Unió harmadik energiacsomagjához.

Ám, mint a CSIS elemzői megjegyzik, a folyamat nem ment végbe zavartalanul. Egészen 1992-ig az oroszok ingyen látták el a moldávokat. 

A moldovai oldalon a nemzeti gáztársaság, a Moldovagaz tulajdonosa 50 százalékban a Gazprom. A másik 50 százalékot a kisinyovi kormány (36,6 százalék) és a Dnyeszter Menti Moldovai Köztársaság (PMR) birtokolja.

Moldova energiaelszakadása Oroszországtól 2013-ban kezdődött a Románia–Moldova-gázvezeték építésével, amelyet időközben befejeztek. Dorin Recean kormányfő közölte tavaly, hogy teljesen leálltak az oroszországi földgáz, olaj és elektromos energia importjával. Azóta Románián keresztül a Nyugat, az EU látja el energiahordozókkal az országot. Közben folyik az éles hangú vita Moszkva és Kisinyov között, amelyben a moldávok csalással, mesterségesen felnagyított adósságadatok terjesztésével gyanúsítják az oroszországiakat.

Mindennek ellenére a még keletebbi, még nagyobb közvetett szomszéd, Moszkva számára is fontosak a kisinyovi kapcsolatok. Moldova keleti, a Dnyeszter folyó balparti hosszú szalagja, a Szovjetunió-skanzennek is nevezett, hivatalosan a PMR – vagy más néven Transznisztria – fontos bástya Moszkva regionális terveiben. Különös a viszonya a hivatalos „nagy” Moldovával. Oroszországi katonák által őrzött határátkelőn jut be az ember a Kisinyovból a moldovai vezetés által „Dnyeszter-balparti Adminisztratív Területként (Unitatile Administrativ-Teritoriale din stinga Nistrului) Moldovához tartozónak tekintett részre, amelyen 4100 négyzetkilométeren 350-450 ezer ember él. Ezek túlnyomó többsége három, csaknem azonos nagyságú népcsoporthoz tartozik. 

• Az oroszok (29 százalék), 
• a moldáv-románok (28 százalék) és 
• az ukránok (23 százalék) mellett 
• fehéroroszok, 
• bolgárok, 
• gagauzok 

laknak itt. 

A lakosság csupán 0,2 százaléka (körülbelül ezer ember) vallja magát „dnyeszter mentinek”. A PMR Abháziával és Dél-Oszétiával együtt a „befagyasztott konfliktusok” csoportba tartozik.

A PMR és a Moldova déli részén élő, oroszbarát vezetésű, autonómiát élvező gagauzok alkotják a „két tüskét”, amelyek Moldova és Ukrajna oldalába fúródnak. A Nyugatnak az Ukrajna–Moldova–Románia országegyüttes emiatt is roppant fontos. Noha itt nem dörögnek a fegyverek, a moldovai front nem elhanyagolható fontosságú az EU-ba, még inkább a NATO-ba igyekvő Ukrajna számára.