Nem mindenkinek jó az Aldi és a Lidl öldöklő árversenye
A németek szeretik a diszkontokat – és úgy tűnik, a világ többi része is. Mármint akkor, ha tőlük vásárolsz, és nem nekik adsz el. A Lidl mintegy 9 ezer üzletet üzemeltet a hazai piacon kívül, míg az Aldi Süd és az Aldi Nord majdnem 7600 boltot nyitott külföldön – derül ki a Heilbronni Egyetem adataiból, melyek alapján a német diszkontszupermarketek 62 különböző országban terjeszkedtek.
A külföldi piacokon való erőteljes terjeszkedés azonban egyre inkább kihat a beszállítókra és a fenntarthatósági erőfeszítésekre. Az ekkora láncok – mint az Aldi és a Lidl – növekvő piaci erejüket arra használják, hogy lenyomják az élelmiszerárakat.
A Lidl és az Aldi arról ismert, hogy nagyon agresszív árképzéssel dolgoznak. Megvan a piaci erejük ahhoz, hogy minden országban, ahová bemennek, csökkentsék az árszintet
– mondta a Politico című lapnak Stephan Rüschen, a Heilbronni Egyetem élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó közgazdászprofesszora.
A siker az üzleti modelljüknek köszönető. Ennek része az üzletek költséghatékony működtetése (egyszerű, dekoráció nélküli boltok, a termékek gyakran kartonpapírban), valamint a beszállítókkal folytatott kemény tárgyalások.
Aldi és Lidl: dömpingárral lehet csak versenyezni velük
„Az árnyomás és a piaci erő révén meghatározhatják, hogy ki lép be a német piacra, és ki nem” – közölte Steffen Vogel, az Oxfam globális ellátási lánc szakértője. Hozzátette: Németország négy nagy kiskereskedője 87 százalékos piaci koncentrációt alakított ki otthon. Így azok léphetnek be a német piacra, akik hajlandók elfogadni a dömpingárakat, és képesek is azokkal versenyezni.
José Antonio Hidalgo, az Ecuadori Banánexportőrök Szövetségének (AEBE) igazgatója hozzászokott ahhoz, hogy a német kiskereskedők lenyomják az árakat, és a Lidl közelmúltbeli lépését – hogy kilogrammonként 0,89 eurónál olcsóbban veszi csak meg a banánt – úgy jellemezte, mint az utolsó cseppet a pohárban.
A banán kulcstermék Németországban
Az olyan termékek mellett, mint például a Nutella és a vaj, a banán is olyan stratégiai termék, amely vonzza a vásárlókat, elszakíthatja őket a versenytársaktól. A diszkontáruházakba betérő vásárlók általában egyből a friss termékek részlegére mennek, ahol kétféle banánt találnak a polcokon felhalmozva – egy olcsóbb változatot, amely könnyen elérhető közelségben van, és egy drágább, de fenntartható módon termelt alternatívát a közelben.
A gyümölcs- és zöldségágazatban a banán a legfontosabb tétel. Ez az a termék, melynek a legnagyobb a forgalma, és ahol a leginkább megmutatkozik a vásárlók rendkívüli árérzékenysége (legalábbis Németországban – a szerk.)
– fogalmazott Stephan Rüschen, az élelmiszer-kiskereskedelem professzora.
A banán németországi importára 2015 és 2018 között 20 százalékkal csökkent, a piaci helyzetre jellemző, hogy 2021-ben a 2008-as ár alatt maradt az Oxfam akkori jelentése szerint.
Az exportőrök egységes uniós mechanizmust szeretnének
A német banánfelvásárlók a legrosszabbak az ártárgyalások tekintetében, mert tudják, hogy Németország a legfontosabb európai piac Ecuador számára
– állapította meg Jorge Acosta, aki a banánmunkások szakszervezetét, az ASTAC-ot vezeti, amely mintegy 3500 munkást képvisel Ecuador-szerte.
A beszállítók mindeközben azzal érvelnek, hogy
- a fenntarthatósági szabályok,
- a tanúsítási rendszerek vagy
- a németországi átvilágítási törvény
– amely arra kényszeríti a nagyvállalatokat, hogy termékeik ne járuljanak hozzá a munkaügyi vagy környezetvédelmi jogsértésekhez – további terheket rónak rájuk.
A német diszkontok azt mondják, hogy elkötelezettek a fenntarthatóság mellett… De az árak csökkentek, miközben a követelmények nőnek
– magyarázta az ecuadori exportőrök képviselője. Az exportőrök azt szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy egységes uniós kereskedelmi mechanizmus, amely garantálná, hogy az európai szupermarketek megfizetik a fenntartható módon termelt banán többletköltségét. Hidalgo szerint azonban csak az Aldi Süd egyezett bele egy ilyen rendszerbe – miközben versenytársai továbbra is az alacsonyabb árakat részesítik előnyben.
Gyakran manipulálják a béradatokat
A Lidl közölte, hogy „nagyon komolyan veszi a felelősségét az ellátási láncban dolgozó munkavállalókkal szemben”, és hozzátette, hogy ha a banánültetvényeken bérhiányt állapítanak meg, azt élelmiszer-utalványokkal vagy készpénzfizetéssel pótolják.
Elemzők szerint azonban ezek a struktúrák meglehetősen képlékenyek. Az Oxfam elemzője szerint
a béradatokat gyakran manipulálják.
A bérjegyzék szerint a munkavállalók korrektül kapják meg fizetésüket – így Vogel, az Oxfam munkatársa. Míg a munkavállalók általában helyesen kapják meg a fizetésüket a bérjegyzék szerint, a valós átutalás ennél gyakran kevesebb, vagy többet kell dolgozniuk, mint amennyi a hivatalos papírokban szerepel.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
