Gondban a Huawei, döcög a kínai csipgyártás
A Huawei Technologies törekvése, hogy nagyobb teljesítményű csipeket hozzon létre a mesterséges intelligencia és az okostelefonok számára, komoly akadályokba ütközik az amerikai szankciók miatt. A kínai csipgyártás rövid távon nem tud felzárkózni a világszínvonalhoz, miután nem kapja meg az ehhez szükséges berendezéseket – írja a Bloomberg.
A Huawei a következő két Ascend processzorát – ez lenne a válasz az Nvidia piacvezető csipjeire – ugyanarra a 7 nanométeres architektúrára tervezi, amely már évek óta a piacon van – mondták iparági források a hírügynökségnek. Ennek hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások megakadályozzák, hogy a Huawei partnerei a gyártáshoz szükséges legmodernebb berendezéseket beszerezzék – péládul a holland ASML Holdingtól. A szakértők szerint ez azt jelenti, hogy
a legfejlettebb kínai csipek legalább 2026-ig elavult technológiai bázissal készülnek.
Hasonló szűk keresztmetszetekkel szembesülnek a Huawei okostelefon-processzorai is, amelyeket a Mate termékcsaládban használnak.
Akadozik a csipgyártás fejlesztése
A Huawei ellen bevezetett korlátozások nemcsak a saját üzletmenetére, hanem Kína szélesebb körű mesterésgesintelligencia- (MI) ambícióira is hatással vannak. Iparági várakozások szerint Kína jövőre még jobban lemarad az Egyesült Államok mögött, amikor a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) – az Apple Inc. és az Nvidia csipgyártója – elkezdi a 2 nanométeres lapkák gyártását, mintegy három generációval előbbre járva kínai riválisainál.
A kínaiak számára mindezt tetézi, hogy a Huawei legfontosabb beszállítója, a kínai Semiconductor Manufacturing International Corp. még a 7 nanométeres csipeket is nehezen tudja elegendő mennyiségben gyártani. A sanghaji székhelyű cég gyártósorai a Bloomberg egy másik forrása szerint megbízhatósági problémákkal küzdenek.
Amikor a mennyiség nem csap át minőségbe
A Huawei az elmúlt években kulcsszerepet vállalt Kína azon törekvésében, hogy önellátásra törekedjen olyan kritikus területeken, mint a félvezetők és a mesterséges intelligencia. A sencseni székhelyű cég botlása azonban – a komoly k+f-beruházások és a jelentős állami támogatás ellenére – rávilágít arra, hogy Pekingnek milyen nehézségekkel kell szembenéznie, amikor világszínvonalú ellátási láncot próbál kiépíteni, és felzárkózni az Egyesült Államokhoz a feltörekvő technológiák terén.
Az egyik legnagyobb szűk keresztmetszet a kínai berendezések gyengébb minősége.
Peking azt szeretné, ha a helyi csipgyártók több hazai beszállítótól származó gépet vetnének be, hogy a hazai ökoszisztémát felpezsdítsék. De az úgynevezett EUV-technológiára – amely elengedhetetlen a modern csipgyártáshoz – vonatkozó moratórium megakasztja ezeket a törekvéseket.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
