Csipberuházás: ami Japánnak sikerült, arra Amerikának még várnia kell

Hétvégén a TSMC hivatalosan is megnyitja a Japán déli részén elhelyezkedő, 740 ezer lakosú Kumamoto városában lévő gyárát és ezzel a tervek szerint még idén megkezdődhet a félvezetők tömegtermelése. A szalagátvágás korai győzelmet jelent a szigetországnak, mivel a geopolitikai feszültségek miatt a kormányok világszerte versenyt futnak a helyi csipgyártás kiépítéséért.

A japán siker a máshol nem könnyen megismételhető tényezők kombinációjából ered: bőkezű kormányzati támogatás, szigorú építési ütemterv és alacsony költségű munkaerő. A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium több milliárd dollárral támogatta az üzem létrejöttét. A tajvani csipgyártó kérésének megfelelően a létesítménybe a Sony is befektetett, az alku létrejöttében a minisztérium is segített.

A TSMC fővállalkozónak a 184 éves múltra visszatekintő Kajima céget választotta, amely a távol-keleti ország első toronyházát és a Legfelsőbb Bíróság épületét építette. A vállalat a projekthez 7 ezer építőmunkást vett fel az ország minden tájáról, akik váltásban a hét minden napján, napi 24 órában dolgoztak, vagyis egy pillanatra sem állt le a építkezés.   

A TSMC könnyen kigazdálkodta a prémiumot, mivel a japán fizetések globális összehasonlításban alacsonynak számítanak, továbbá a jen elmúlt öt éves gyengélkedése is segített alacsonyan tartani a bérköltségeket. Ehhez kapcsolódik, hogy a szigetországban a szakszervezetek általában rugalmasabbak és gyengébbek, így sztrájkok sem nehezítették az éjjel-nappal zajló munkálatokat.

Az elemzők szerint ugyan Tokió halkabb és szorgalmasabb volt Európához és az Egyesült Államokhoz képest, de szép csendben elérte a kitűzött célt. Ezzel szemben Arizonában legalább egy évet késik a TSMC építkezése, miután csúsznak a beígért kormányzati támogatások és a cég szembekerült a helyi szakszervezetekkel. Még az is felmerült, hogy ázsiai munkásokkal oldanák meg a problémát, de végül rendeződött a helyzet.                                 

A TSMC szerint Japánban a beszállítók, az ügyfelek, az üzleti partnerek, a kormányzat és a tudományos élet támogatásának köszönhetően ment gördülékenyen az építkezés. Ázsia legértékesebb vállalata egy második gyárat is tervez a felkelő nap országában, valamint egy harmadik üzem építését is fontolgatja. Utóbbiban akár 3 nanométeres, fejlett félvezetők is készülhetnek, ha megépül. 

Mik a félvezetők, és miért folyik értük a harc?

Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyent csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. 

A tervek szerint idén érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is. A világ legnagyobb csipgyártójának számító TSMC üzleti modellje azon alapul, hogy más cégek által tervezett csipeket gyárt magas színvonalon, például az iPhone-ban lévő félvezetőket az Apple tervezi, de a TSMC készíti. A tajvani vállalat partnerei között megtalálható az Nvidia és az AMD is.