Az ég világon mindent megígértek az ír pártok az állampolgároknak a pénteki parlamenti választás előtt, amiben nincsen semmi különös, mindenhol ezt csinálják. A különbség más országokhoz képest az, hogy Írország tele van pénzzel, így bárki nyer is, képes lesz teljesíteni az ígéreteit.
Dublin több milliárd eurónyi adóbevételt szed be az országban működő amerikai cégektől, és ott van még az Apple 13 milliárd eurós büntetése is. Ennek köszönhetően, míg a világ sok kormánya a csőd szélén próbál meg takarékoskodni, Írország költségvetése 8,6 milliárd eurós többlettel és a vártnál ötször gyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik, és Európa második leggazdagabb országa.
Arra ugyan nincsen garancia, hogy a pénz továbbra is az eddigi szinten folyik majd a kasszába, de legalább most
van miből ígérgetni a választóknak, és még a különadók nélkül is 1,5 milliárd eurós lesz a költségvetés többlete.
A kormánypártok már elkezdték az osztogatást
Simon Harris miniszterelnök koalíciója októberben már el is kezdte az osztogatást, és a kampányban a többi párt is széles körű adócsökkentést és nagyszabású befektetéseket helyezett kilátásba a győzelme esetére.
A Bloomberg szerint az a kérdés, hogy Dublin vajon tanult-e a múlt hibáiból, képes-e jobban menedzselni a pénzügyeket, és elkerülni, hogy a felemelkedést újabb visszaesés kövesse.
A 2000-es évek elején ugyanis az éppen hatalmon lévő kormány csúnyán elszámította magát, amikor az állami kiadások a banki hitelezés és az ingatlanárak növekedésének időszakában ugrásszerűen megnőttek. A kelta tigris nagy ugrása katasztrofális ingatlanpiaci összeomlással végződött, amely megbénította a bankokat, és az ország az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjára szorult.
Most a kormány igyekszik felelősségteljesen viselkedni, és hatalmas összegeket tesz félre az idén nyáron létrehozott állami vagyonalapba (Future Ireland Fund – FIF), amelyet már több mint nyolcmilliárd euróval töltöttek fel, de a cél, hogy ezt az összeget egy évtizeden belül akár százmilliárd euróra is növeljék.
Írország állami alapjához még nem lehet nyúlni
Az alapot 2041-től lehet igénybe venni, de a lakhatási és az egészségügyi válság miatt
már most szükség van a kiadásokra, és a szavazókat meggyőzni igyekvő pártok is költeni akarnak.
A Harris vezette Fine Gael ezereurós kifizetést javasol minden újszülött számára, koalíciós partnere, a Fianna Fail csökkenteni akarja az adókat, akárcsak az ellenzéki a Sinn Fein, amely sokkal többet költene projektekre is.
Szoros lesz a választás
Az ígérgetésekre szükség is van, mert az előrejelzések szerint szoros lesz a választás. Az Irish Times és az Ipsos legfrissebb felmérésének eredménye szerint a kormányfő pártja a harmadik helyre csúszott vissza, a szavazatok 19 százalékára számíthat – 6 százalékponttal kevesebbre, mint egy hete.
A Fiana Fail 21 százalékkal áll az első, a Sinn Fein 20 százalékkal a második helyen, a három nagy párt tehát gyakorlatilag fej-fej mellett halad.
Az Irish Independent tudósítása szerint csökkent Harris népszerűsége is, 50 százalékról 46 százalékra esett vissza. Micheal Martin korábbi miniszterelnök, a Fianna Fail vezetője 44, Mary Lou McDonald, a Sinn Fein elnöke 31 százalékon áll.
Bár a legutóbbi választást a Sinn Fein nyerte, nem szerzett elég képviselőt ahhoz, hogy kormányt alakítson. A Sky News tudósítása szerint a kormánypártok célja továbbra is a koalíció fenntartása, és változatlanul kizárják az együttműködést a Sinn Feinnel, amelyet még mindig követ az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorista csoport hosszú árnyéka, amelynek valaha a politikai szárnya volt.
Az is megfontolásra késztetheti az ír politikusokat, hogy a
horribilis adóbevételek 43 százaléka három amerikai multitól származik,
az ország alig több, mint ötmillió lakosának a sorsa ezért nagyban külső tényezőktől, például a globális tech szektor ciklusaitól függ. További kockázatot jelent Donald Trump elnöksége, a beígért büntetővámok és protekcionista lépések is.
