
Megélhetési programmal lepi meg a szavazóit a pénzben úszó ír kormány
Az ír kormány pazar megélhetési programra költené el a sok uniós tagállam által irigyelt költségvetési többletét, hogy a nemrég hivatalba lépett Simon Harris miniszterelnök és kormánya a márciusi választások előtt növelje népszerűségét a választók körében.

Míg más nyugati gazdaságok súlyos költségvetési deficittel küzdenek, Írország államkasszája a multinacionális vállalatoktól származó adóbevételeknek köszönhetően úszik a pénzben, s várhatóan év végéig az Apple 13 milliárd eurós büntetése is befut.
Bár szeptember elején a kormány még azt fontolgatta, hogy a többletet elrakják ínségesebb időkre, az őket érő kritikák, illetve a közelgő választások miatt a hat hónapja hivatalban lévő Harris és kabinetje úgy döntött, hogy a pénzt saját népszerűségük erősítésére fogják elkölteni.
Az ír háztartások számára egy megélhetési programot indítanánk, amely jövedelemadó-csökkentést és állami támogatásokat is tartalmazna, különösen a lakásépítések és az energetikai fejlesztések esetében
– nyilatkozta a miniszterelnök a Bloombergnek.
Írországban jövő márciusig választásokat kell tartani, s mivel ennek pontos ideje még nem ismert, a kormányzó Fine Gael pártnak sürgősen gondoskodnia kell a közelmúltban megszerzett, kiemelkedően magas népszerűségének megtartásáról és előnyének bebetonozásáról az ellenzéki Sinn Feinnel szemben.
Az ír kormány továbbra is óvatos
A költségvetési többletből elsősorban a választók legnagyobb, főleg a megélhetési költségekkel kapcsolatos aggályait próbálnák kezelni – ugyanakkor hatalmas új beruházásokra is szükség lenne a hosszú távú infrastrukturális problémák, például az ország lakáshiányának kezeléséhez.
A kedvező pénzügyi háttér ellenére azonban Dublin nem engedheti el a gyeplőt, és a tervezett népszerűségszerző kampány során is finoman kell bánnia az állami forrásokkal. Túl sok ösztönző intézkedés hirtelen bevezetésével ugyanis könnyen túlfűthetik a gazdaságot, ami visszaadná a lassan lefaragott infláció lendületét.
A költségvetés felügyeletét ellátó államháztartási tanács (IFAC) arra figyelmeztetett, hogy a kormánynak nem szabad „felesleges nyomást” gyakorolnia a gazdaságra, továbbá az adóbevételek bizonytalansága is kockázatot jelenthet:
2024-ben ugyanis mindössze tíz multinacionális cég adja az összes társaságiadó-bevétel felét – ha egy vagy több vállalat szedné a sátorfáját, az katasztrofális lenne az állam számára.
Harris és kormánya azonban egyelőre ünnepelhet, mivel a többlet és annak elköltése jókora lendületet adhat a pártnak, amely a szeptemberi közvélemény-kutatások szerint 55 százalékos támogatást élvez. Ez 17 százalékpontos növekedés májusi hatalomba lépésük óta, és a hamarosan bejelentendő intézkedések várhatóan tovább erősíthetik a Fine Gaelt.
Luxusprobléma: Írország nem tud mit kezdeni a milliárdeurós többletével
Míg más kormányok az államháztartási lyukakat próbálják befoltozni, Európa második leggazdagabb tagállama nem tud mit kezdeni a pénzével. S bár a közgazdászok szerint Írországnak ebből régóta várt fejlesztéseket és közberuházásokat kellene finanszíroznia, Dublin továbbra is takarékoskodni szeretne.





