Szent tehénből űzött vaddá tehetik a lejt a román politikai fejlemények

Szürreális képet mutat 2021 óta a többi közép-európai devizához hasonlítva a román lej árfolyamgrafikonja: addig a forinthoz és a zlotyhoz hasonlóan éveken keresztül gyengült az euró ellenében – amint ez felzárkózó gazdaságokban nem meglepő –, azóta viszont szinte egyenes vonalat mutat valamivel a kerek 5-ös vonal alatt. A Romániában hetek óta tartó politikai és sok éve zajló gazdasági felfordulás nyomán azonban ez is megváltozhat: jó eséllyel hamarosan láthatunk, amit eddig nem: zuhanó lejt.

Pénteken – a lej erősödését okozva – eltörölte a két héttel ezelőtti elnökválasztás eredményét a román alkotmánybíróság, az utolsó munkanapon a vasárnap esedékes második forduló előtt, a román Adevarul szerint „sokkoló és precedens nélküli” döntésben. A nemzetközi sajtó érdeklődését is felcsigázó román elnökválasztási politikai hercehurca már hetek óta folyik, háttérbe szorítva egy másik, még fontosabb fejleményt: múlt vasárnap parlamenti választást is tartottak az országban.

Stabil új kormányra keleti szomszédunknak égető szüksége van, mivel – a botcsinálta közgazdászok körében divatossá vált „bezzeg-Románia” elmélet ellenére – a gazdasága száz sebből vérzik, és európai felzárkózása nem tartós teljesítményre, hanem hatalmas 

• költségvetési deficitekre,
• külkereskedelmi hiányokra
• és adósságra

épült. A gazdaságpolitikai kiigazítást már évek óta sürgetik a szakértők, a politika és a csillagzatok állása azonban nem volt alkalmas rá, miközben Romániát is elérték az elmúlt évek Európán végigsöprő sokkjai.

Ne részletezzük, miként bonyolítaná a gazdaságpolitikai változásokat, ha az elnökválasztást az ultranacionalista Calin Georgescu nyerné végül, miként a most megsemmisített eredményű első fordulót. Akárhogy is alakul, a felálló kormánynak akár ellenszélben is súlyos kiigazító intézkedéseket kell tennie. 

A jegybank beavatkozott, mert a lejt máris megsorozta a politika

Visszatérve a lej árfolyamára: azért volt az elmúlt években olyan stabil, eltérően a többi régiós devizától, mert a jegybank (BNR) megvédte, a többiek szabadon lebegő árfolyamrendszerétől eltérő szisztémában, amit menedzselt lebegtetésnek neveznek.

Ha a lejt a kívánt szinten átgyengítették volna az eladások, a jegybank vásárolni kezdte, devizáért, visszanoszogatva a kívánt szintekre. Ezt lehetővé teszi, hogy a lej devizapiaci forgalma jóval alacsonyabb, mint a forinté, a cseh koronáé, vagy a zlotyé – tehát sokat nem kell költeni normál menetben az árfolyam-karbantartásra. 

a hírek szerint a BNR-nek Georgescu győzelmét követően hatmilliárd eurót kellett a piacra öntenie.

A jegybank devizatartalékai már korábban is megcsappantak a szeptemberi 73,7 milliárd eurós csúcsot követően: november végén 69,6 milliárdot számláltak.

A kiáramlás figyelmeztetés arra, hogy az árfolyamot a politikai és gazdasági kilengések ellenére stabilan tartó rendszer nem feltétlenül fenntartható. Jó pontja a stabilitás, de ha egy gazdaság havi 2-3,5 milliárd eurós külkereskedelmi hiányokat produkál nagy államháztartási hiányok mellett, szükség lehet arra a rugalmasságra, hogy egy gyengébb árfolyammal drágítható az import és segíthető az export.

Az árfolyamrendszer átalakítását a politika alapozhatja meg

A vasárnapi parlamenti választások nyomán felálló román kormánykoalíció megnyithatja az utat a BNR számára, hogy nagyobb rugalmasságot engedjen a lej menedzselésében – véli Sergei Voloboev, a Bloomberg Intelligence feltörekvő piaci deviza- és kamatstratégája. 

Az ennek feltételét jelentő legsürgősebb feladat, hogy csökkentsék az EU legvaskosabb államháztartási hiányát, ami miatt 2020 óta túlzottdeficit-eljárást folytat Románia ellen Brüsszel, és ami a második negyedévben meghaladta a GDP 7 százalékát, miután a rendkívüli adókból bejövő jövedelmeket elköltötték, ahelyett, hogy spóroltak volna. A tetejébe ott van még a nyugdíjreform azonnali költsége, 2024–2025-ben a GDP 1 százaléka. A javasolt módszer: adóemelések és a kivételek megszüntetése.

Másképp jó a lej, mint gondolnánk

Tanpélda, hogy hibásan gondolkodik, akinek a fejében az erős devizaárfolyamhoz az társul, hogy „jó”, a gyengébbhez meg hogy „rossz”. A lej esetében, ha azt látjuk, hogy marad hosszú távon az 5-nél erősebb szint, az a rossz jel, a gyengülése pedig a jó. Az utóbbi esetben ugyanis halogatás helyett lépések történnek a Romániára jellemző veszélyes deficitek felszámolására, levegőt adva a jegybanknak, hogy elhagyhassa a lejárfolyam védővonalát.

Márpedig az árfolyam kiigazítására szükség van, mivel a „lélegeztetőgép” a többi közép-európai devizához képest Voloboev számításai szerint átlagban 9,5 százalékkal túlértékeltté tette a lejt.

Ha minden „jól megy”, és megtörténik a kiigazítás, az elemző szerint a lejt szépen átengedi majd az 5-ös vonalon a BNR, és a jövő év végére 5,22-ig juthat, ami csaknem 5 százalékos gyengülés lenne. Ehhez azonban a jegybanknak minden bizonnyal az új költségvetés elfogadását kell megvárnia, amire talán csak az első negyedév végén kerül sor.