Kiismerték Brüsszelt: már Románia is az uniós pénzek elvesztésétől tart

Ha a román elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulóját is megnyeri az első fordulóban előnyt szerző ultranacionalista és Putyint támogató Calin Georgescu, alkotmányos válságba kerülhet az ország. Az elnöknek ugyanis a politikai ellenfeleit, a parlamenti választást megnyerő szociáldemokratákat kellene felkérnie kormányalakításra, akik valószínűleg a liberálisokkal és az RMDSZ-szel alakítanának koalíciót. S mi több: Románia attól tart, hogy a magyar, a lengyel és a bolgár példa nyomán az EU az uniós pénzek visszatartásával próbál meg nyomást gyakorolni az országra.

A román legfelsőbb bíróság egyhangúlag jóváhagyta az elnökválasztás első fordulójának eredményét, miután rendelkezésére újraszámolták a szavazatokat, így az első körben győztes Georgescu indulhat a második fordulóban. Politikai elemzők szerint a döntésben szerepet játszhatott az is, hogy ha megsemmisítik az eredményt, az felháborodást váltott volna ki a közvéleményben, tovább erősítve a radikálisokat. Georgescu ellenfele az elnökválasztás második fordulójában az ellenzéki liberális Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetője, aki nemzeti egységre szólított fel a szélsőségesekkel szemben.

Románia kulcsszerepben a régióban

Az elmúlt hét eseményei Romániát ismét a nyugati országok fókuszába helyezték; a választók kifejezték csalódottságukat a tartós szegénység és a felszámolhatatlannak tűnő korrupció miatt. A 19 milliós ország bizonytalan politikai és gazdasági helyzetbe került, viszont az elmúlt években kirobbant geopolitikai konfliktusok miatt a térség egyik kulcsállama. 

A háború sújtotta Ukrajna északra fekszik, így erősen érződik a Kreml befolyása. A jelenlegi román kormány szerint a szomszédos Moldovában tartott idei választásokba Moszkva beavatkozott. Keletebbre, Georgiában is feszült a helyzet, folyamatosak a tüntetések, a rohamrendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, utcai harcok folynak, miután az ellenzék szerint az oroszbarát kormány októberben csalással nyerte meg a választásokat. 

A feszültség egyik országból a másikba gyűrűzik. Kedden Georgia Brüsszel-párti elnöke, Salome Zourabichvili például kedden arra figyelmeztetett, hogy "mindenütt orosz megbízottak teszik ugyanazokat a választási ígéreteket", egyértelműen Georgescura utalva – írta a román Adevarul. 

A nagy NATO-kérdés

Románia Ukrajna fontos szövetségese. 

• Nem csak kiképzést és katonai felszerelést, köztük Patriot rakétavédelmi rendszereket biztosít Kijevnek, de 
• kulcsszerepet játszik az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk eljuttatásában a globális piacokra. Bukarest ukránbarát álláspontja jórészt a távozó elnöknek, Klaus Iohannisnak köszönhető. 

A NATO számára Románia kulcsfontosságú szövetséges a keleti szárnyon, ahol a legnagyobb katonai bázisát építi ki. Georgescu azonban korábban többször is hangoztatta a NATO-val kapcsolatos fenntartásait, és széles körben Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatójának tekintik. 

A román sajtóban élénk vita zajlik arról, hogy milyen helyzetbe kerülhet Románia egy ultranacionalista, Putyin-barát és NATO-ellenes elnök alatt. Kérdés az is, hogy Georgescu hajlandó lesz-e politikai ellenfelét kinevezni miniszterelnöknek, vagy elhúzódó alkotmányos válság vár Romániára. 

Cristian Paun, a bukaresti Gazdasági Tanulmányok Akadémiájának (ASE) professzora a News.ro című portálnak nyilatkozott:  az EU a hosszú késedelmek miatt törölte Bulgária nemzeti reformprogramját. 

A román közgazdász Bulgária kapcsán arra utalt, hogy Brüsszel hétfői döntése értelmében Szófia nem kapja meg a második 653 millió eurós folyósítást a gazdaságélénkítési és fenntarthatósági terv keretében, mivel az ország reformjai még nem fejeződtek be, ami a negyedik éve tartó politikai válság közvetlen következménye. 

A bolgár intő példa

Az Európai Bizottság közölte, hogy a kifizetést hat hónapra felfüggesztették, mivel Bulgária nem teljesítette az energiaügyi, a korrupcióellenes és a közbeszerzési reformokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait. A kormánynak egy hónapja van arra, hogy reagáljon a bizottság előzetes értékelésére – írja az Euractiv.
A kifizetés befagyasztása újabb lyukat üt Bulgária 2024-es költségvetésén, mivel az ország azért küzd, hogy költségvetési hiányát 3 százalékra korlátozza – 2025-ben kíván csatlakozni az eurózónához. Ha Szófia hat hónapon belül nem hajtja végre az EU által követelt intézkedéseket, 

Az ország 5,69 milliárd euró uniós támogatásra jogosult a gazdaságélénkítési és fenntarthatósági terv keretében, eddig azonban csak 1,37 milliárd eurót kapott.

Cristian Paun nyilatkozata, amelyet címlapján közölt a vezető román lap, az Adevarul is, világosan mutatja: Európa-szerte kiismerték az Európai Bizottság hajlandóságát a politikai beavatkozásra pénzek megvonása útján, és ez hivatkozási alappá is vált, akár egy választási kampányban. A lista egyre hosszabb, kezdődött Magyarországgal és Lengyelországgal – az utóbbival kapcsolatban a tavalyi kormányváltással menten megszűntek Brüsszel aggodalmai –, próbáltak nyomást gyakorolni Olaszországra és Szlovákiára, folytatták Bulgáriával, és most ugyanettől tartanak Romániában is.