Mérföldkőhöz értünk: az első európai ország kitiltotta a belső égésű autókat – már 2025-től
Norvégia az első ország Európában, ahol a jövő évtől tilos forgalomba helyezni robbanómotoros autót, a következő évtizedben pedig teljesen be is tiltják az ilyen járműveket. A döntést még 2017-ben hozták meg, így volt idő felkészülni az új szabályozásra.
A 24auto német szakportál szerint néhány nappal a sorsdöntő év kezdete előtt kijelenthető, hogy a norvégok tervének végrehajtása valószínűleg sikerülni fog. A skandináv országban már 2022-ben
elektromos autó volt az újonnan regisztráltak csaknem 80 százaléka, ez az arány pedig az idén 95 százalékra nőtt
a Dataforce autóipari piackutató adatai szerint.
Szeptemberben új mérföldkőhöz érkeztek: az ország útjain futó elektromos autók száma már meghaladja a benzinesekét.
Mit csinált hát Norvégia másként?
Az eredeti célkitűzés annak idején „utópikus” volt, ismerte el a Bloombergnek Harald Andersen, a norvég autóimportőrök szervezetének elnöke. „Ambiciózus célokat tűztünk ki, de ezeket a célokat megfelelő politikai döntések kísérték” – fogalmazott.
A norvég elektromosautó-szövetség, a Norsk Elbiforening szerint az oslói kormányok számos olyan adóintézkedést hoztak, amelyek miatt a belső égésű motorok beszerzése idővel egyszerűen túl drágává vált. Az autó vásárlásakor fizetendő adó összege ugyanis a károsanyag-kibocsátástól függ, és a költségeket folyamatosan emelték.
Ugyanakkor 2022-ig adó- és áfamentes volt az elektromos autó vásárlása, csak 2023 eleje óta kell a norvégoknak adót kell fizetniük az autó tömegétől függően.
Egyéb intézkedéseket is hoztak az évek során Norvégiában az elektromos autók vonzóbbá tétele érdekében: 2017-ig nem kellett autópályadíjat, 2021-ig pedig útadót fizetni utánuk, és korlátozás nélkül használhatják a buszsávokat.
Törvényekkel segítették a töltési infrastruktúra bővítését is,
az ország összes fő közlekedési útvonalára ki kellett helyezni gyorstöltő állomásokat – igaz, ezeknél többet kell fizetni, mint a „normál” állomásoknál, és körülbelül háromszor annyit, mint amennyibe átlagosan az otthoni töltés kerül.
Olajexportőr a zöldátállás élharcosa
A belső égésű motorokkal való leszámolás rendkívül ambiciózus célkitűzés, ami valószínűleg Norvégiát világelsővé teszi a megújuló energiaforrások terjesztésében, ami a Roadmaps for Energy című szakportál szerint furcsa döntés egy olyan ország számára, amely az Északi-tenger hatalmas olaj- és gázkészletei miatt a világ egyik legnagyobb olajexportőre.
Norvégia tavaly 108 milliárd dollár értékben exportált fosszilis energiahordozókat, vagyis a gazdasága nagy részben függ a kőolajipartól. (Egy dollár 397,8 forint.)
- A portál emlékeztetett azonban arra is, hogy Norvégiában gyakran tesznek bátor lépéseket a zöldebb jövő felé.
- A négy kormánypárt megállapodott egy új, a villamos energiára kivetett klímaadóról is.
- Az ország nemrégiben megerősítette, hogy elsőként vállalja az erdőirtás megszüntetését.
- Norvégia energiatermelésének 99 százalékát vízerőművei biztosítják.
Norvégia célja továbbá, hogy 2020-ig megháromszorozza szélenergia-kapacitását, és 2013-ban új, hárommilliárd dolláros beruházást hagyott jóvá az ágazatban.
Nagy a választék
Az új autóra vágyó norvégok nagy választékból válogathatnak, mintegy 170 elektromos modell kapható az országban. A Tesla a legnépszerűbb, de versenybe szálltak a kínai gyártók is, például a Xpeng, a BYD és a Nio. A szalonok emellett hotdog-partikkal és alpakafarmon rendezett családi eseményekkel is csábítják a vevőket.
Az elektromos autók eleinte ugyan csak a leginkább környezettudatos norvégokat vonzották, azóta azonban
nőtt a bizalom a technológia iránt,
és megsokasodtak a töltési lehetőségék. Az első években sokan megtartották biztonsági tartaléknak a belső égésű motoros autójukat, ma viszont a háztartások majdnem háromnegyedében csak elektromos autó van. Van tehát mit tanulni Norvégiától.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
