Norvégia az első ország Európában, ahol a jövő évtől tilos forgalomba helyezni robbanómotoros autót, a következő évtizedben pedig teljesen be is tiltják az ilyen járműveket. A döntést még 2017-ben hozták meg, így volt idő felkészülni az új szabályozásra.
A 24auto német szakportál szerint néhány nappal a sorsdöntő év kezdete előtt kijelenthető, hogy a norvégok tervének végrehajtása valószínűleg sikerülni fog. A skandináv országban már 2022-ben
elektromos autó volt az újonnan regisztráltak csaknem 80 százaléka, ez az arány pedig az idén 95 százalékra nőtt
a Dataforce autóipari piackutató adatai szerint.
Szeptemberben új mérföldkőhöz érkeztek: az ország útjain futó elektromos autók száma már meghaladja a benzinesekét.
Az eredeti célkitűzés annak idején „utópikus” volt, ismerte el a Bloombergnek Harald Andersen, a norvég autóimportőrök szervezetének elnöke. „Ambiciózus célokat tűztünk ki, de ezeket a célokat megfelelő politikai döntések kísérték” – fogalmazott.
A norvég elektromosautó-szövetség, a Norsk Elbiforening szerint az oslói kormányok számos olyan adóintézkedést hoztak, amelyek miatt a belső égésű motorok beszerzése idővel egyszerűen túl drágává vált. Az autó vásárlásakor fizetendő adó összege ugyanis a károsanyag-kibocsátástól függ, és a költségeket folyamatosan emelték.
Ugyanakkor 2022-ig adó- és áfamentes volt az elektromos autó vásárlása, csak 2023 eleje óta kell a norvégoknak adót kell fizetniük az autó tömegétől függően.
Egyéb intézkedéseket is hoztak az évek során Norvégiában az elektromos autók vonzóbbá tétele érdekében: 2017-ig nem kellett autópályadíjat, 2021-ig pedig útadót fizetni utánuk, és korlátozás nélkül használhatják a buszsávokat.
Törvényekkel segítették a töltési infrastruktúra bővítését is,
az ország összes fő közlekedési útvonalára ki kellett helyezni gyorstöltő állomásokat – igaz, ezeknél többet kell fizetni, mint a „normál” állomásoknál, és körülbelül háromszor annyit, mint amennyibe átlagosan az otthoni töltés kerül.
A belső égésű motorokkal való leszámolás rendkívül ambiciózus célkitűzés, ami valószínűleg Norvégiát világelsővé teszi a megújuló energiaforrások terjesztésében, ami a Roadmaps for Energy című szakportál szerint furcsa döntés egy olyan ország számára, amely az Északi-tenger hatalmas olaj- és gázkészletei miatt a világ egyik legnagyobb olajexportőre.
Norvégia tavaly 108 milliárd dollár értékben exportált fosszilis energiahordozókat, vagyis a gazdasága nagy részben függ a kőolajipartól. (Egy dollár 397,8 forint.)
Norvégia célja továbbá, hogy 2020-ig megháromszorozza szélenergia-kapacitását, és 2013-ban új, hárommilliárd dolláros beruházást hagyott jóvá az ágazatban.
Az új autóra vágyó norvégok nagy választékból válogathatnak, mintegy 170 elektromos modell kapható az országban. A Tesla a legnépszerűbb, de versenybe szálltak a kínai gyártók is, például a Xpeng, a BYD és a Nio. A szalonok emellett hotdog-partikkal és alpakafarmon rendezett családi eseményekkel is csábítják a vevőket.
Az elektromos autók eleinte ugyan csak a leginkább környezettudatos norvégokat vonzották, azóta azonban
nőtt a bizalom a technológia iránt,
és megsokasodtak a töltési lehetőségék. Az első években sokan megtartották biztonsági tartaléknak a belső égésű motoros autójukat, ma viszont a háztartások majdnem háromnegyedében csak elektromos autó van. Van tehát mit tanulni Norvégiától.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.