Új ellenséget szerzett magának Európa: már nem csak az oroszok zárhatják el a gázt

Egyre nagyobb fejtörés okozhat az Európai Uniónak, hogy honnan fogja fedezni gázszükségleteit a jövőben. Most épp Katar figyelmeztetett arra, hogy leállítja az EU-ba irányuló gázexportját, amennyiben az unió országai a fenntarthatósági átvilágításról szóló, nemrég elfogadott jogszabály alapján büntetéseket szabnak ki – közölte a Financial Times című napilappal Saad Sherida al-Kaabi katari energiaügyi miniszter.

A Politico emlékeztetett , hogy az Európai Unió idén júliusban hatályba lépett, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve lehetővé teszi, hogy egy vállalat éves globális bevételének 5 százalékáig terjedő bírságot szabjanak ki, amennyiben az adott cég vezetése nem foglalkozik a kedvezőtlen emberi jogi vagy környezeti hatásokkal.

„Ha a bevételeim 5 százalékát elveszítem azzal, hogy Európának szállítok, akkor nem szállítok Európának. Nem blöffölök!” – jelentette ki al-Kaabi.

Katar az elmúlt években a cseppfolyósított földgáz kulcsfontosságú beszállítójává vált Európa számára, miután az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt lassan három évben az unió folyamatosan csökkenti az Oroszországgal szembeni energiafüggőségét.

A QatarEnergy, az állami tulajdonú energiaipari óriásvállalat hosszú távú LNG-szállítási megállapodásokat kötött Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. is Azonban al-Kaabi, aki egyben a QatarEnergy vezérigazgatója is, úgy nyilatkozott, hogy az új uniós jogszabály a QatarEnergyhez hasonló vállalatok számára nem lenne megvalósítható.

A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvet az Európai Unión belülről és kívülről egyaránt számos kritika érte. Az országoknak 2026-ig kell átültetniük az új szabályokat a nemzeti jogba, és egy évvel később, 2027-ben kezdik alkalmazni a vállalatokra, a szabályok fokozatos bevezetése pedig a hatálybalépéstől számított három és öt év között történik majd.

Az uniós irányelv része az EU szélesebb körű stratégiájának része, amelynek fontos célkitűzése, hogy a vállalati gyakorlatokat összhangba hozza a 2050-ig elérendő nettó nulla kibocsátási szint elérésével.

Donald Trump is a gázról beszél

Az Európai Uniónak ráadásul könnyen lehet, hogy legfőbb szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal is meggyűlhet a baja. A novemberben megválasztott, és január 20-án hivatalba lépő Donald Trump ugyanis a múlt hét végén a közösségi oldalán arról számolt be, hogy vámokat vethet ki az EU-ra. A republikánus politikus a Truth Social közösségi oldalon lévő bejegyzés szerint az EU-nak ki kellene egyensúlyoznia a kereskedelmi mérlegét az Egyesült Államokkal szemben, mégpedig úgy, hogy több olajat és földgázt vásárol Amerikából. Ellenkező esetben jöhetnek a vámok.

Az amerikai kormányzat adatai alapján ugyanis 2022-ben az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelem 1300 milliárd dollárt tett ki, miután Amerika 592 milliárd dollár értékű árut és szolgáltatást exportált és 723,3 milliárd dollár értékű árut és szolgáltatást importált az unióval szemben. A szuperhatalom tehát 131,3 milliárd dolláros kereskedelmi hiánnyal rendelkezik Európa felé. Amennyiben a katariak tényleg elzárják a gázcsapot, úgy Trump kérése teljesülhet, ugyanis jelentősen lecsökken azon országok köre, ahonnan az unió vásárolhat.