Donald Trump kezében nem sok adu maradt ahhoz, hogy bevesse kedvenc fegyverét Oroszországgal szemben. A szankciók szigorítása hatékonyabb lehet, a vámfenyegetés nem fogja jobb belátásra bírni Vlagyimir Putyint, nem nagyon maradt ugyanis mire büntetővámot kivetni.
A szankciók miatt az amerikai–orosz kereskedelmi forgalom már az ukrajnai háború első két évében olyan mélypontra zuhant, amilyen közvetlenül a Szovjetunió összeomlása után volt. 2023 első 11 hónapjában a 2021-eshez képest 91 százalékkal esett vissza az Oroszországba irányuló amerikai export, és 85 százalékkal az import.
A hivatalos amerikai adatok szerint a teljes kétoldalú forgalom értéke 2023-ban 5,17 milliárd dollár volt, ami nem éri el az 1994-es 5,82 milliárdot, és alig magasabb az 1993-as 4,71 milliárd dollárnál.
2024-ben pedig tovább zuhant a forgalom, az amerikai export 488,1 millió, az import 2,881,5 milliárd dollárra, vagyis Trumpot irritálóan magas maradt az Egyesült Államok deficitje, bár csak töredéke a korábbinak. (Egy dollár 395,4 forint.)
A Forbes korábbi tudósítása szerint a visszaesés minden árucsoportot érintett: teljesen megszűnt például az
Pedig korábban ezek mind szerepeltek a legnagyobb forgalmú ötven áru között.
Ugyanez történt az orosz feldolgozott kőolajtermékekkel, nyersvassal, garnélával és egyéb páncélossal, ólommal, halfilével, acélrúddal és brikettel. Pedig korábban Oroszország volt az Egyesült Államok legnagyobb ellátója feldolgozott kőolajtermékkel, elsősorban egy különleges, hajók hajtására használt nehéz fűtőolajnak köszönhetően.
Az amerikai elnök nem részletezte, pontosan miképpen próbálná meg tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Putyint, de Oroszország már csak elsősorban a Trump agrárbázisa számára fontos műtrágyát és platinát exportál az Egyesült Államokba.
Az új amerikai adminisztráció azonban tovább szigoríthatja a szankciókat,
célba veheti például a nagy orosz olajtermelő vállalatokat,
és ezt a lépést támogatja a pénzügyminiszternek jelölt Scott Bessent is – emlékeztetett a Bloomberg.
Egy másik lehetőség harmadik országok bankjait büntetni, amelyek részt vesznek orosz tranzakciókban, valamint a Nyugaton befagyasztott mintegy 300 milliárd dolláros orosz vagyon elkobzása is, de mindkét opció kockázatokkal jár.
Trump fenyegetése mindenesetre olyan időben jött, amikor a Reuters több forrásból megerősített értesülései szerint már Vlagyimir Putyin is egyre jobban aggódik a háborús orosz gazdaság torzulásai miatt.
Az olaj, földgáz és ásványi anyagok exportjára alapozott gazdaság erőteljesen fejlődött a háború alatt a szankciók ellenére is, az elmúlt hónapokban azonban a krónikus munkaerőhiány és a rekordméretű katonai kiadások miatt felgyorsult infláció kezelésére bevezetett magas kamatlábak egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá.
Részben ez az oka, hogy
az orosz elit egy része is úgy véli, hogy a háború tárgyalásos rendezése kívánatos lenne.
Annál is inkább, mert Joe Biden adminisztrációjának egyik utolsó intézkedése a szankciók szigorítása volt, amelynek már érződik a hatása az orosz olajexportra.
A tárgyalásokat az is elősegítheti, hogy Putyin szerint a háború kulcsfontosságú céljai elérte, jelentős területet foglaltak el az orosz erők, amelyek összekötik a Krím félszigetet Oroszországgal, és meggyengítették az ukrán hadsereget.
A források szerint Putyin is érti, hogy a háború nagy terhet ró a gazdaságra, bár azt is többször kijelentette, hogy az ország addig képes harcolni, ameddig csak kell, és sosem fog meghajolni más hatalom előtt, és nem adja fel nemzeti érdekeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.