A legújabb mérések szerint Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta nem volt akkora a munkaerőhiány Oroszországban, mint most – írta a Politico. A vállalkozások 35 százaléka súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ez 1996 óta a legmagasabb érték a Jegor Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet áprilisi adatokon alapuló felmérése szerint, amelyben mintegy ezer ipari vállalkozás vezetőjének véleményét kérik ki.
Fotó: AFP
Az intézet szerint a hiány elsősorban annak tudható be, hogy Oroszországban tavaly szeptemberben bevezették a „részleges mozgósítást” a lakosság körében.
Ez olyan mély és hosszú távú probléma, amely hátráltatja az ország ipari növekedését. A munkaerőhiány a könnyűiparban és a gépgyártásban a legsúlyosabb, de gyakorlatilag nincs olyan ágazat, ahol ez ne okozna súlyos problémákat
– mondta Szergej Cuklo, az intézet üzleti felmérésekért felelős vezetője.
Bár a nyugati márkák, például a McDonald’s és a Starbucks távozása az országból lehetőséget kínált a helyi vállalkozóknak, Cuklo szerint a munkaerőhiány azt jelenti, hogy „egyszerűen nincs, aki helyettük termeljen”.
Eltűntek a fiatalok a munkaerőpiacról, a Szovjetunió óta nem dolgoztak ilyen kevesenA hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly év végére mintegy 1,3 millióval csökkent a fiatal munkavállalók száma Oroszországban. A 30 év alattiak közül 802 ezer, a 30 és 34 év közöttiek közül pedig 524 ezer munkás tűnt el mindössze egyetlen év alatt. |
Ezt a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, és Putyin már áprilisban is elismerte, hogy az országnak „nincs elég munkása”, Maxim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter pedig márciusban kijelentette, hogy a képzésekkel és a munkaerő termelékenységével kapcsolatos problémák már „túlélési kérdéssé” váltak az országban.
A lakosság mozgósítása azonban csak részben magyarázza meg a rekordhoz közelítő hiányt, ám a másik tényező is az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódik:
A háború kitörése óta ugyanis nagyjából 1,3 millió fiatal menekült el az országból, és a szakemberek is tömegével vándoroltak külföldre.
A gyászos eredmények ellenére azonban a kutatás azt mutatja, hogy a vállalkozások optimizmusa idén februárban visszatért a járvány előtti szintre – még akkor is, ha a válaszadók továbbra is megosztottak a gazdasági helyzet általános megítélésében.
