Építőipar: egész Európa szenved, régiónk sem kivétel

Még mindig széllel szemben halad a szektor, de a kilátásokat javíthatják a magyar kormány intézkedései az építőiparban. Európában az építőipari teljesítmény havi adatai hullámzók, de visszatekintve az a jellemző, hogy a szektor szenved a kontinensen. A régiónkban talán még jobban is, mint az euróövezetben. A szektor nehézségeinek ismeretében a múlt év első 11 hónapjának szerény félszázalékos magyar növekedése az építőipari termelés volumenében akár sikernek is tekinthető.

November Magyarországon rontott az átlagon, az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal csökkent a szektor teljesítménye. A megrendelések is zsugorodtak, bár az állományuk még mindig magasabb, mint egy évvel korábban.

Az építőipar nehézségei Európában: 12 hónapból négyszer (sincs) növekedés

Grafikonunk szemlélteti, hogy a régiónk saját devizájukat megtartó legnagyobb gazdaságaiban sem fényes a helyzet, és a német bajok terhelte euróövezetben sem. 

Ha rátekintenénk külön-külön az egyes országok grafikonjaira, azt látnánk: nem látszik a kilábalás a visszaesésből az unió szintjén sem. A havonta közölt éves volumenváltozási adatok az építőipar esetében hullámzók, de ha megnézzük, az utolsó 12 hónap adatai hányszor mutattak nem visszaesést, hanem növekedést, a következők a – nem túl rózsás képet festő – számok:

• Csehország 4
• Lengyelország 1
• Magyarország 4
• Románia 4
• Euróövezet 4
• Ausztria 4
• Szlovákia 2

Építőipar: gyenge a bizalom, Közép-Európa rosszul áll, több lakás jó lenne

Jelezheti, hogy a régiónk legnagyobb gazdaságai (táblánkban az első négy sor) a többieknél is rosszabbul állhatnak, hogy az őket is magába foglaló teljes európai uniós adat októberben már a nyolcadik hónapja jelzett éves visszaesést, miközben az euróövezetben már mutatkozott némi javulás, bár Németország ebben a mutatóban is rosszul teljesít.

Az EU-adatok csak októberig állnak rendelkezésre, addig se teljeskörűen, az Európai Bizottság decemberi euróövezeti fogyasztói és üzleti bizalmi indexeiből ugyanakkor az látszik, hogy miközben a kiskereskedelmet illetően láthatóan javult, a szolgáltatásokban pedig viszonylag erős maradt a bizalom a múlt év közepétől, az építőiparban gyenge maradt. 

Infláció: az lesz

Ami az árakat illeti, mindhárom szektorban erős a várakozás a drágulásra, de legkevésbé az építőiparban.

Ami a lakásárakat illeti, az Eurostat adatai a múlt év harmadik negyedéig vannak meg, és az a tipikus, hogy a régión valamennyi országában sokkal erőteljesebben emelkedtek éves alapon, mint az euróövezetre kimutatott 2,6 százalék. Például

• Bulgáriában 16,5
• Lengyelországban 14,4
• Magyarországon 13,4

százalékkal. Elférne tehát a nagyobb kínálat. Eközben a német lakásárak 0,7 százalékkal estek, nem azért, mert ott gőzerővel épülnének a lakások: kicsi a kereslet, drága és bizonytalan piac.

Miközben az európai kilátások sem jók, a novemberi magyar adatok egy különösen fájó pontja, hogy a megkötött új szerződések volumene 51,1 százalékkal visszaesett az  előző év azonos időszakához képest.

A beruházások Magyarországon és az orosz–ukrán háború (béke) hatásai

Természetesen az építőipar szempontjából nem jó, ha Brüsszel pénzeket tart vissza az országtól, ezt az adatokból úgy tűnik, sikerült ellensúlyozni: az egyéb építmények főcsoportjában – ahova a  a költségvetési szférához kötődő építések tartoznak, például utaké, vasutaké, hidaké, vezetékeké – 8,2 százalékkal nőtt a volumen. Egészében – kommentálta az adatokat Molnár Dániel, a Makronóm szenior makrogazdasági elemzője – a főcsoport kilátásai pozitívak, 

Az építőipari vállalkozások teljes szerződésállományának volumene pedig a novemberi visszaesés ellenére 14,4 százalékkal meghaladta az egy  évvel korábbit. 

Építőipari vállalkozások: a nagy kérdés, milyen gyorsan tér vissza a bizalom

A vállalkozásokhoz, nem a költségvetési megrendelésekhez kötődő építések főcsoportban ugyanakkor, ahol 9 százalékkal csökkent a volumen novemberben, a szerződésállomány 2,1 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Vagyis idén ez a szektor lesz a döntő, és kérdés, hogy a vállalatok oldalán milyen gyorsan oldódik fel az óvatosság – fogalmaz az elemző. 

– írta. Hozzátette: a Demján Sándor-program elemei támogatják a kkv-szektor fejlesztéseit, a szűk keresztmetszet továbbra is a külső kereslet alakulása. Javuló kilátások esetén az építőipari rendelések is érdemben felfuthatnak, ami a beszállítókon keresztül a feldolgozóipar több ágában is keresletet generálna.

Az Eurostat októberi elemzése szerint egyébként az EU-ban általában is az utóbbi években a lakó- és egyéb épületek építése került lejtőre, miközben a „civil mérnöki” munka – vasutak, utak, hidak, repülőtér-kifutópályák, gátak – építése dinamikusan fejlődött. 

A Bloomberg Intelligence jegyzete szerint ha megindul az ukrajnai újjáépítés, a fő logisztikai hub ehhez Lengyelország és Törökország lehet. 

A kereslet élénkülésének ugyanakkor vélhetően lesznek tovagyűrűző hatásai.