Északi Áramlat: óriási fordulatra nyílt lehetőség – újjáépíthetik a gázvezetéket

A bevándorlásellenes jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) megígérte, hogy ha hatalomra kerül a februári parlamenti választás után, akkor visszaállítja az Északi Áramlat gázvezetéket.

Ezt a többek között a Facebookra is kitett új évi üzenetében tette világossá Tino Hrupal, az AfD társelnöke. „Megjavíttatjuk és üzembe helyezzük az Északi Áramlat gázvezetéket… A háború még mindig tombol Ukrajnában… Németországnak nem szabadna folytatni és eszkalálni a háborút, mert már az Egyesült Államok is kész a békére” – jelentette ki, arra utalva, hogy a januárban hivatalba lépő Donald Trump gyors békét ígért.

A párt férfi társelnöke azt is egyértelműsítette: Németországban azért magasak az energiaárak, mert az Északi Áramlatot felrobbantották, és azóta is használhatatlanul fekszik a tenger mélyén. Hrupal arra nem tért ki, de korábban számos elemzés született arról, hogy az Oroszországra kivetett uniós szankciók ugyancsak vastagon befolyásolták az európai energiaárakat: az orosz–ukrán háború kitörése előtt, 2022 elején még 80 euró körül mozgott a gáz egységára az irányadó holland gáztőzsdén (TTF), ami az év augusztus végére már bőven 250 euró fölé ugrott. 

Azóta a jegyzés normalizálódott, ugyanakkor az európai földgáz határidős ára megawattóránként 51 euróra emelkedett, ami 2023 októbere óta a legmagasabb érték. A Magyar Nemzet ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy európai energiaválságot idéztek elő 

• az ukrajnai háború,
• a Brüsszel által bevezetett elhibázott szankciók
• és az Északi Áramlat gázvezeték körüli bizonytalanságok. 

Az energiapiac kiszámíthatatlansága, az orosz gázimport csökkenése, valamint az alternatív energiaforrások nehézkes elérhetősége miatt Európa történelmi kihívással néz szembe. Az energiaárak már hónapok óta emelkednek, és a hideg idő, valamint az Északi Áramlat jövőjét övező geopolitikai viták csak tovább súlyosbítják a helyzetet.

Az AfD aligha kerül kormányra

Nem véletlen, hogy az AfD új évi üzenete nagy teret kapott a Telegram orosz közösségi oldalon is, ahol többen megosztották. Bár a párt komoly sikereket ért el az őszi kelet-németországi tartományi választásokon, arra

A február 23-i parlamenti választás legnagyobb esélyese a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség, amely a közvélemény-kutatások szerint 30 százalékon áll.

Az AfD ugyan a második legerősebb párt 19 százalékos támogatottsággal, de aligha kerül majd be a kormányba. Valószínűbb, hogy a CDU–CSU az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártjával (SPD) kötendő szövetséget választja, hiszen ennek a nagykoalíciónak történelmi hagyományai vannak Németországban.

Az Északi Áramlat azonban nem csupán az AfD-t foglalkoztatja, ősszel kiderült, hogy egy amerikai befektető is érdeklődik utána. Stephen P. Lynch, aki korábban kötött üzleteket Oroszországban, arra kérte az amerikai kormányt, hogy engedje meg neki az ajánlattételt az Északi Áramlat 2. gázvezetékre, ha az jövőre árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.

Amerikai kézbe kerül az Északi Áramlat?

Bár egyelőre nem tudni, mi lesz a dolog vége, Aleksandar Vucic szerb elnök a német Handelsblattnak adott decemberi interjúban úgy vélekedett, hogy sikerül majd az amerikai próbálkozás.

– jelentette ki a Mongolia News tudósítása szerint.

Ehhez képest az amerikai külügyminisztérium még decemberben is vetett ki újabb szankciókat az Északi Áramlat 2.-ben érdekelt oroszországi székhelyű szervezet ellen.

A washingtoni külügyminisztérium ellenzi a vezeték újraindítását

Vedant Patel, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője elmondta, hogy 

„Továbbra is biztosítjuk, hogy Oroszország soha ne legyen képes politikai haszonszerzés céljából fegyverként használni energiaforrásait és energiapozícióit” – mondta egy sajtótájékoztatón.

A hírrel kapcsolatban akkor a Reuters emlékeztetett, hogy Washington már az ukrajnai invázió előtt is ellenezte a gázvezetéket, mert Oroszország megkerülte vele Ukrajnát, megfosztotta Kijevet több milliárd dollárnyi tranzitdíjtól.

Ennek már nincs jelentősége, mert a gázvezetéket 2022-ben felrobbantották, Ukrajna pedig nem újította meg a 2024 végén lejárt gáztranzit-megállapodást, súlyos problémát okozva ezzel a közép-európai országok számára. Szlovákiában a jövő héten tárgyalnak arról, hogy milyen válaszintézkedéseket hozzanak a kijevi lépésre.