BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Már megint gond van az ukrán gabonaexporttal

Ukrajna egyre agresszívebben követeli uniós csatlakozása felgyorsítását. Az ukrán csatlakozás azonban teljesen hazavágná a mezőgazdasági támogatások eddigi rendszerét.

Nehézfémekkel, rovarirtókkal, más vegyi anyagokkal szennyezett ukrán gabona a hírek szerint továbbra is ellenőrizetlenül bukkan fel Európa piacain. A politikai-katonai szempontok, az EU-NATO háborús felkészülés felülírják a gazdaságiakat. Az EU gerince, a mezőgazdasági támogatási rendszer (CAP – Common Agricultural Policy) megroppan, Ukrajna elviheti a támogatások zömét. Franciaország, Dél-Európa régi, Kelet-Közép-Európa új EU-tagállamainak agrárszektora romokban fog heverni, ha felveszik Ukrajnát az EU-ba. Ezt a problémakört azonban semmibe véve, átlépve a gazdasági, szakmai, környezetvédelmi, országvédelmi határokat, a Biden-kormányzathoz kötődő brüsszeli vezetés politikai okokból támogatja Ukrajna csatlakozását. Félő, hogy hiába lesz váltás a Fehér Házban, Brüsszel a régi álláspontot képviseli továbbra is. 

ukrán agrárexport gabonaexport
Szlovák gazdák tüntetnek Brüsszelben az ukrán gabonaexport ellen / Fotó: Alexandros Michailidis

Ha az ő akaratuk érvényesül, Ukrajna-centrikusra írják át a teljes EU-programot. Ezt Tarasz Kacska ukrán agrárminiszter-helyettes jósolja – nem alaptalanul. Elsősorban a gerincet, a közös uniós agrárpolitikát (CAP) fogalmaznák át, amely a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban a teljes EU-büdzsé csaknem egyharmadát (378,5 milliárd eurót) teszi ki. Így valamennyi EU-tagállam agrárszektor-jogosultjainak támogatása 20 százalékkal csökken – hogy előreteremtsék az Ukrajnának járó agrártámogatást – már ha Kijevet felveszik az Európai Unióba. A jelenlegi helyzet szerint Ukrajna 96,5 milliárd eurós agrártámogatást kapna a hétéves periódusban, azaz az unió mezőgazdasági támogatási alapjának több mint 25 százalékát.

Ukrán előny: sok a nagygazdaság

További ukrán előny (hátrány a többi nagy agrártermelőnek, Franciaországnak, Olaszországnak, Németországnak) a versenyképesebb nagygazdaságok jelenléte, szemben a nyugat-európai és a Kelet-Közép-Európát is jellemző, kis magángazdaságok döntő szerepével. Ukrajnában (Oroszországot nem számítva) a legnagyobb Európában (41 százalék) a termőföldek aránya az ország összterületéhez mérten. Az EU-ban a mezőgazdasági szektorban a földterület hektárokban mért nagysága alapján határozzák meg az agrártámogatások mértékét. 

  • Az ukrajnai nagygazdaságok átlagos mérete 485 hektár, 
  • ami jóval több, mint a tízszerese a hasonló franciaországi birtokok 30 hektáros átlagának. 

Kijev tudatában van agrárerejének, és ez is közre játszhat abban, hogy egyre határozottabban lép fel érdekei védelmében az EU-tagságát ellenzőkkel, elsősorban néhány szomszédjával szemben. Hogy ennek az újabb keletű, erősödő és egyre nyugtalanítóbb magabiztosságnak van-e reális alapja, azt a következő hónapok mutatják majd meg, amikor kiderül az új washingtoni vezetés Ukrajna-politikája. 

A nagyhatalmakra várva

Valószínű, hogy az ukrán kérdésről a nagyhatalmak egyeznek majd meg. A meglehetősen felemásra sikeredett, az ukránok által szervezett svájci „békekonferenciára” meg se hívták Oroszországot. A Trump–Putyin-találkozó szervezése már folyik. A találkozó helyszíne egyelőre még nem eldöntött, Budapest erős esélyes, Pozsony is bejelentkezett, az utóbbi időben azonban felröppent Vietnám neve is. Trump emberei már felvették a kapcsolatot a Putyin-csapattal. 

Vietnám esélyeit javítja, hogy a két vezető 2017-ben már találkozott Vietnámban, Da Nangban.

A béketárgyalások esélyei egyelőre nem túl jók. A leköszönő Biden-kormányzat még kistafírozta Kijevet; a csaknem három éve folyó háború során talán még sohasem voltak ilyen jelentős mértékben feltöltve katonai raktárai a korábban reklamált nehéztüzérségi gránátokkal, hosszú távú taktikai ballisztikus rakétákkal, légvédelmi eszközökkel. Több mint húsz F-16-osa lehet harckészültségben, drónellátása a honi és a segélyforrásokból kielégítő. Ennek ellenére jelenleg is folyik az oroszországi erők előrenyomulása a Donbászban, a kurszki kitüremkedésben, amelynek mintegy kétharmadát – oroszországi források szerint – visszafoglalták.

Trump és Putyin 2017-ben már találkozott Vietnámban / Fotó: AFP

Ukrajna már a szomszédaival is veszekszik

Kijev reagálása aggasztó. Két szomszédországával, Szlovákiával és Magyarországgal a viszony roppant feszült. Budapest (és egyes hírek szerint Pozsony is) csapatösszevonásokat, erőátcsoportosítást hajt végre keleti, Ukrajnával határos területein. A hivatalos magyarázat szerint az előretörő oroszországi csapatok miatt – amelyek jóval több mint ezer kilométerre vannak a szlovák vagy a magyar határtól, az ukrán erők viszont egy kilométerre. 

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Evropejska Pravdának nyilatkozva igen keményen nekiment a szlovákoknak. 

Megfenyegette Pozsonyt, hogy ne álljon Kijev eurointegrációs törekvései útjába, mert rosszul jár.

A vita az orosz gázcsapok elzárása miatt robbant ki. Az ukrán diplomácia vezetője szerint mindez „Pozsony (és Budapest?) érdekében történt”, és ezt majd a szlovákok egyszer megköszönik az ukránoknak. A gázcsapok Kijev által való elzárása energiaár-emelkedéssel fenyeget  Szlovákiában és Magyaroszágon is. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.