Nehézfémekkel, rovarirtókkal, más vegyi anyagokkal szennyezett ukrán gabona a hírek szerint továbbra is ellenőrizetlenül bukkan fel Európa piacain. A politikai-katonai szempontok, az EU-NATO háborús felkészülés felülírják a gazdaságiakat. Az EU gerince, a mezőgazdasági támogatási rendszer (CAP – Common Agricultural Policy) megroppan, Ukrajna elviheti a támogatások zömét. Franciaország, Dél-Európa régi, Kelet-Közép-Európa új EU-tagállamainak agrárszektora romokban fog heverni, ha felveszik Ukrajnát az EU-ba. Ezt a problémakört azonban semmibe véve, átlépve a gazdasági, szakmai, környezetvédelmi, országvédelmi határokat, a Biden-kormányzathoz kötődő brüsszeli vezetés politikai okokból támogatja Ukrajna csatlakozását. Félő, hogy hiába lesz váltás a Fehér Házban, Brüsszel a régi álláspontot képviseli továbbra is.
Ha az ő akaratuk érvényesül, Ukrajna-centrikusra írják át a teljes EU-programot. Ezt Tarasz Kacska ukrán agrárminiszter-helyettes jósolja – nem alaptalanul. Elsősorban a gerincet, a közös uniós agrárpolitikát (CAP) fogalmaznák át, amely a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban a teljes EU-büdzsé csaknem egyharmadát (378,5 milliárd eurót) teszi ki. Így valamennyi EU-tagállam agrárszektor-jogosultjainak támogatása 20 százalékkal csökken – hogy előreteremtsék az Ukrajnának járó agrártámogatást – már ha Kijevet felveszik az Európai Unióba. A jelenlegi helyzet szerint Ukrajna 96,5 milliárd eurós agrártámogatást kapna a hétéves periódusban, azaz az unió mezőgazdasági támogatási alapjának több mint 25 százalékát.
További ukrán előny (hátrány a többi nagy agrártermelőnek, Franciaországnak, Olaszországnak, Németországnak) a versenyképesebb nagygazdaságok jelenléte, szemben a nyugat-európai és a Kelet-Közép-Európát is jellemző, kis magángazdaságok döntő szerepével. Ukrajnában (Oroszországot nem számítva) a legnagyobb Európában (41 százalék) a termőföldek aránya az ország összterületéhez mérten. Az EU-ban a mezőgazdasági szektorban a földterület hektárokban mért nagysága alapján határozzák meg az agrártámogatások mértékét.
Kijev tudatában van agrárerejének, és ez is közre játszhat abban, hogy egyre határozottabban lép fel érdekei védelmében az EU-tagságát ellenzőkkel, elsősorban néhány szomszédjával szemben. Hogy ennek az újabb keletű, erősödő és egyre nyugtalanítóbb magabiztosságnak van-e reális alapja, azt a következő hónapok mutatják majd meg, amikor kiderül az új washingtoni vezetés Ukrajna-politikája.
Valószínű, hogy az ukrán kérdésről a nagyhatalmak egyeznek majd meg. A meglehetősen felemásra sikeredett, az ukránok által szervezett svájci „békekonferenciára” meg se hívták Oroszországot. A Trump–Putyin-találkozó szervezése már folyik. A találkozó helyszíne egyelőre még nem eldöntött, Budapest erős esélyes, Pozsony is bejelentkezett, az utóbbi időben azonban felröppent Vietnám neve is. Trump emberei már felvették a kapcsolatot a Putyin-csapattal.
Vietnám esélyeit javítja, hogy a két vezető 2017-ben már találkozott Vietnámban, Da Nangban.
A béketárgyalások esélyei egyelőre nem túl jók. A leköszönő Biden-kormányzat még kistafírozta Kijevet; a csaknem három éve folyó háború során talán még sohasem voltak ilyen jelentős mértékben feltöltve katonai raktárai a korábban reklamált nehéztüzérségi gránátokkal, hosszú távú taktikai ballisztikus rakétákkal, légvédelmi eszközökkel. Több mint húsz F-16-osa lehet harckészültségben, drónellátása a honi és a segélyforrásokból kielégítő. Ennek ellenére jelenleg is folyik az oroszországi erők előrenyomulása a Donbászban, a kurszki kitüremkedésben, amelynek mintegy kétharmadát – oroszországi források szerint – visszafoglalták.
Kijev reagálása aggasztó. Két szomszédországával, Szlovákiával és Magyarországgal a viszony roppant feszült. Budapest (és egyes hírek szerint Pozsony is) csapatösszevonásokat, erőátcsoportosítást hajt végre keleti, Ukrajnával határos területein. A hivatalos magyarázat szerint az előretörő oroszországi csapatok miatt – amelyek jóval több mint ezer kilométerre vannak a szlovák vagy a magyar határtól, az ukrán erők viszont egy kilométerre.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Evropejska Pravdának nyilatkozva igen keményen nekiment a szlovákoknak.
Megfenyegette Pozsonyt, hogy ne álljon Kijev eurointegrációs törekvései útjába, mert rosszul jár.
A vita az orosz gázcsapok elzárása miatt robbant ki. Az ukrán diplomácia vezetője szerint mindez „Pozsony (és Budapest?) érdekében történt”, és ezt majd a szlovákok egyszer megköszönik az ukránoknak. A gázcsapok Kijev által való elzárása energiaár-emelkedéssel fenyeget Szlovákiában és Magyaroszágon is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.