Százmilliárdokat veszít az amerikai ingatlanpiac a klímakockázatok miatt
A természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásával 1470 milliárd dollárnyi értéket veszít majd el a következő évtizedekben az amerikai ingatlanpiac az emelkedő biztosítási költségek és a változó fogyasztói igények, az elvándorlás miatt a kockázatosabb területekről, derült ki egy friss jelentésből.
A nagy klímamigráció azonban nem lesz lineáris. Az amerikaiak valószínűleg továbbra is áramlanak majd a legveszélyeztetettebb területekre, mivel a kellemes lakókörnyezet és a kedvező gazdasági feltételek egyelőre ellensúlyozzák az éghajlati kockázatok növekvő költségeit, ismertette a USA Today a First Street elemzésének megállapításait.
Klímakockázatok és biztosítási díjak
A költségek pedig folyamatosan nőnek, emlékeztetett a klímakockázatok modellezésével foglalkozó cég, amely
öt kategóriába sorolja ennek alapján az ország különböző területeit.
A legrosszabb helyzetben azok a térségek vannak, ahol a klímakockázatok és a biztosítási díjak elég magasak ahhoz, hogy csökkenjen a népesség; „kockázatos növekedésűek” olyan területek, ahol nagyok a veszélyek és emelkednek a díjak, de más társadalmi és gazdasági tényezők miatt mégis odaköltöznek az emberek.
Az „éghajlatváltozással szemben ellenálló” területek azért vonzzák a népességet, mert a kockázatok és a költségek is visszafogottak maradnak. A „fordulópontok” pedig az olyan területek, amelyek eléggé kockázatosak ahhoz, hogy a népesség elvesztésének határán ingadozzanak. Az ötödik kategóriába azok a területek tartoznak, amelyek kevés éghajlati kockázatnak vannak kitéve, de a gazdasági lehetőségek hiánya miatt továbbra is veszítik a lakosokat.
Az előrejelzés szerint a „kockázatos növekedésű” területeken – például a texasi nagyvárosok vonzáskörzetében – 76 százalékkal nő majd a népesség a következő harminc évben, míg a legrosszabb kategóriába tartozó térségekben 38 százalékkal csökken.
Értéktelenedő ingatlanok
A népességszám emelkedése ellenére a „kockázatos növekedésű” területeken is átlagosan 1,7 százalékkal csökken majd az ingatlanok értéke, a leginkább érintett floridai Tampában azonban már 25 százalékkal – pedig az inflációt nem is vették figyelembe a számításnál.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,2 százalékkal természetesen a legkritikusabb kategóriába tartozó régiókban esik az ingatlanok ára. A teljes értékvesztés 2055-re eléri az 1470 milliárd dollárt, részben azért, mert sokan elhagyják majd az ország nagy részét, ahol most növekedés tapasztalható, részben pedig azért, mert az ingatlanok értékét lefelé kell majd igazítani, hogy kompenzálják a magasabb biztosítási költségeket.
Az amerikai ingatlanpiac a gazdaság alapja
A First Street emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a lakóingatlanok képezik a gazdaság alapját, az értékük 50 ezermilliárd dollár – majdnem a duplája az ország 27,4 ezermilliárd dolláros GDP-jének.
Ma az amerikai felnőttek közel kétharmada lakástulajdonos, és
a lakóingatlan birtoklása sok ember számára a siker valódi bizonyítéka.
Történelmileg a népességvándorlás és a lakástulajdonlás tendenciái azt mutatják, hogy sokkal gyorsabban fejlődnek azok a területek, ahol megfelelőek az ingatlanköltségek és jó az életminőség is.
Külön érdekesség, hogy a klímakockázatok szintje még egyetlen nagyvárosi vonzáskörzetben is jelentősen különbözik, és az amerikaiak hozzászoktak már ahhoz, hogy kerüljék a veszélyesebb negyedeket.
Nem városok között, hanem városon belül költöznek
„Ami a klímamigrációt illeti, még mindig nem tapasztaljuk, hogy az emberek nagy számban költöznek például Houstonból vagy Miamiból Minnesotába vagy Michiganbe” – magyarázta Jeremy Porter, a First Street éghajlatváltozási kutatásokért felelős vezetője.
Ehelyett a metropoliszikon belül a családjuk, a munkahelyük, a gyerekek iskolája közelében akarnak maradni, csak megpróbálnak olyan helyeket találni, amelyek viszonylag kevésbé kockázatosak.
A városrészek kockázati foka azonban folyamatosan változhat: mivel a „kockázatos növekedésű” részeken esetleg jobbak az iskolák, kellemesebbek az ingatlanok, így addig nő a bevándorlás, míg végül elérkeznek a fordulóponthoz, egyre többen elköltöznek, így végül a hely „elhagyandóvá” válik.
Hol van a klímamennyország?
A jelentésből kiderül az is, hogy a Középnyugat egyes részei lesznek a következő évtizedekben az éghajlatváltozásnak leginkább ellenálló területek.
Ebből a szempontból az Egyesült Államok legjobb helye a wisconsini Dale megye és az ohiói Franklin megye.
A nyertesek között lehet azonban a többi északi, jelenleg ritkábban lakott terület is Montanától Wisconsinig, valamint a keleti parton.
Ezzel szemben öt olyan nagyváros van, amelynek vonzáskörzetében leginkább emelkedtek a biztosítási díjak a jelentős kockázatok miatt:
- Miami,
- Jacksonville,
- Tampa (mindhárom Floridában),
- a louisianai New Orleans (Louisina)
- a kaliforniai Sacramento.
Florida és Kalifornia is azok közé tartozik, ahol a sok természeti csapás miatt aranyáron mérik a biztosítást, ha megköthető egyáltalán, mert kivonulnak a biztosítók.
Az Axios szerint a jelentés különösen időszerű, mivel a legutóbbi kaliforniai erdőtüzek a becslések szerint 20-30 milliárd dollárnyi biztosított kárt okoztak, és ismét a figyelem középpontjába került, hogyan árazzák a biztosítók a természeti csapásokat. A First Street becslése szerint a korlátozás nélküli, kockázatalapú biztosítási árazás 2055-re 29,4 százalékos növekedést eredményezne az átlagos biztosítási díjakban országszerte.
A modell előrejelzése szerint 2055-re több mint 55 millió amerikai – a jelenlegi lakosság 16,5 százaléka – költözik majd át az országon belül kevésbé kockázatos helyre; ez az idén 5,2 millió „klímamigránst” jelent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.