Oroszország nem kapja meg ingyen az ukrán békét: bődületes összeget kell fizetnie cserébe

Oroszország beleegyezhet abba, hogy az Európában befagyasztott állami vagyonából 300 milliárd dollár Ukrajna újjáépítésére használjanak fel, azonban ragaszkodni fog ahhoz, hogy ennek legalább egy részét az általuk ellenőrzött területekre költsék el – értesült a Reuters.

Oroszország és az Egyesült Államok február 18-án Szaúd-Arábiában tartotta első személyes megbeszélését az ukrajnai háború befejezéséről, amellyel kapcsolatban Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is azt mondta, hogy remélik, hamarosan találkozhatnak.

S bár az Oroszország és az Egyesült Államok közötti megbeszélések még nagyon korai szakaszban vannak, az egyik Moszkvában felmerült ötlet az, hogy

Kelet-Ukrajna nagy területeit pusztította el a háború, mindkét oldalon több százezer katona halt meg vagy sebesült meg, miközben ukránok milliói menekültek el az országból. Egy évvel ezelőtt a Világbank becslése szerint az újjáépítés és a helyreállítás 486 milliárd dollárba kerülne.

Arról az elképzelésről, hogy Oroszország beleegyezhet abba, hogy a befagyasztott pénzt Ukrajna újjáépítésének segítésére használják fel, korábban nem számoltak be, és betekintést adhat abba, hogy Moszkva milyen kompromisszumokra hajlandó, miközben Washingtonnal a háború befejezésére törekszenek egy olyan időszakban, amikor Trump azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok hozzáférjen az ukrán ásványkincsekhez, hogy viszonozza az USA évek óta kitartó támogatását.

A háború lezárását a felek egymással továbbra is szöges ellentétben álló követelésekhez kötik:

• Moszkva fő követelései a harcok leállítása érdekében többek között a kijevi csapatok kivonása a Moszkva által igényelt ukrán területekről, valamint Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseinek megszüntetése;
• ezzel szemben Kijev szerint Oroszországnak vissza kell vonulnia a területéről, és biztonsági garanciákat akar a Nyugattól.

Váratlan orosz bőkezűség

Bár korábban Moszkva kijelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyon bármilyen fajta ukrajnai felhasználása „rablásnak minősül”, a gyorsan előrehaladó béketárgyalások és a barátságosabb amerikai hangnem mellett látszólag hajlandóak lennének változtatni a álláspontjukon.

Egyes források szerint elfogadnák, hogy a békeegyezmény keretében a befagyasztott vagyon akár kétharmada is Ukrajna helyreállítására menjen, feltéve, hogy vannak elszámoltathatósági garanciák, valamint, hogy annak jelentős részét az orosz hadsereg által ellenőrzött területeken használnák fel, amelyet Moszkva Oroszország részének tekint.

Ezért cserébe várhatóan legalább a már elfoglalt ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, az ukrán csapatok Kurszk megyéből való kivonulását és a NATO-csatlakozási tervek leállítását követelnék – ilyen árért cserébe ugyanis kevesebbel nem érné be Moszkva.

Ebbe várhatóan Kijev nem egyezne bele, azonban az ország jelenlegi állapotán csak óriási beruházásokkal lehetne javítani, az Egyesült Államok pedig komoly nyomást gyakorolna az ukrán vezetésre, hogy végre lezárják a háborút.