Hiába épít rá Európa, csökkenhet a szélenergia termelése

A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb Európa hűtési igénye, a forró nyarakon a szinte elviselhetetlen meleg ellen sokan klímát használnak. A megnövekedett energiaigényt azonban nehezebb kiszolgálni: nemcsak a gázkrízis és atomerőművek leállítása miatt, hanem mert a megújuló energiaforrásokból sem érkezhet annyi, mint amennyire korábban számítottak a szakértők. Európa egyre nagyobb részt használ megújuló energiát, azon belül pedig szélenergia-forrásokat. A klímaváltozás azonban a forróságon kívül kisebb légmozgást is magával hoz – derül ki az illinois-i Urbana-Champaign Egyetem pénteken közzétett kutatásból, amelyet a Bloomberg szemlézett.

Csökken a szél sebessége, azaz a szélerőművek is kevesebb energiát termelnek

A légmozgás enyhülését a szárazföld és a troposzféra, valamint a légkörnek a földfelszínhez legközelebbi rétege fokozott felmelegedése okozza – magyarázta Gan Zhang éghajlatkutató.

A szélsebesség legfeljebb 5 százalékkal csökkent az előrejelzések szerint 2021 és 2050 között Európában és az északi félteke hasonló szélességi körén fekvő területein is. Habár ez nem tűnik nagy mértéknek, de jelentős hatást gyakorol a szélenergia-termelésre.

„Az energiarendszer egy marginális piac, ami azt jelenti, hogy ha 5-10 százalékkal megváltoztatjuk az árrést, az árreakció hatalmas lehet” – világított rá Zhang.

A nyári „szélcsendesedésre” vonatkozó új kutatás összhangban van más tanulmányokkal, amelyek szerint az éghajlatváltozás szélre gyakorolt hatása az évszázad második felében válik statisztikailag jelentőssé – tette hozzá a Bloomberg Christopher Vogel, az Oxfordi Egyetem szél- és árapályenergia-kutatójára hivatkozva. Vogel szerint még mindig nem világos, hogy az átlagos szélsebesség változása hogyan fogja befolyásolni a jövőbeli energiatermelést. Ez a bizonytalanság részben azért van, mert még a legmegbízhatóbb éghajlati adatsorok sem elég jók a szélsebesség szélsőséges értékeinek előrejelzésében.

A szélenergia kiszámításához nincs elég múltbeli adat 

A hőmérséklet- és csapadékadatokkal ellentétben nincsenek megbízható történelmi széladatok, amelyek alapján modellezni lehetne a jövőbeli éghajlati eredményeket. A szélmérések ráadásul erősen helyhez kötöttek, valamint a domborzat és az épületek – sőt maguk a szélerőművek is – könnyen megzavarják azokat – magyarázta Vogel.

Mindkét szakértő azonban egyetért abban, hogy 

a termelőeszközök elhelyezése, az összeköttetések kiépítése és a tartalék energiaforrások megléte esetében is.

Az energiakereskedők számára időjárási és éghajlati tanácsadást nyújtó norvégiai TradeWpower vállalat munkatársa, Ivan Fore Svegaarden, az adatok hiánya ellenére azt állítja, hogy  az európai szélenergia-termelésben már most a visszaesés jelei mutatkoznak a klímaváltozás miatt.