EU-csúcs: Ukrajna, az uniós védelem és a versenyképesség a legfontosabb napirendi pontok
A ma kezdődő EU-csúcs, ahogy az már lenni szokott, valójában egy nappal korábban elkezdődött. Az uniós vezetők háttértalálkozók sorozatain készültek fel a tárgyalásokra.
Így például Giorgia Meloni olasz miniszterelnök tegnap este találkozott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével. Orbán Viktor pedig díjat adott át Matteo Salvininek, Olaszország miniszterelnök-helyettesének. Az eseményen jelen volt Marine Le Pen és Várhelyi Olivér egészségügyi biztos is.
„Pozitív és őszinte beszélgetés”
De nézzük, mi várható a csúcson! A napirenden szerepel az ukrán háború, az európai védelem kérdései, valamint a blokk versenyképessége. Zelenszkij ukrán elnök nincs a városban, de videókapcsolaton keresztül szól majd a csúcstalálkozóhoz. Az EU vezetői ebéd közben António Guterres ENSZ-főtitkár beszédét is meghallgatják.
Oroszország továbbra is bombázza Ukrajnát, a 30 napos tűzszünet meglehetősen távolinak tűnik a Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök közötti keddi telefonbeszélgetés után. Zelenszkij, aki szerdán „pozitív” és „őszinte” beszélgetést folytatott telefonon Trumppal, ma tájékoztatja erről az EU vezetőit.
Zelenszkij egyeztetett António Costával, az Európai Tanács elnökével és Emmanuel Macron francia elnökkel is.
Az egyik legfontosabb kérdés a Fehér Ház nyilatkozatának tisztázása, amely szerint Trump és Zelenszkij Ukrajna villamosenergia- és atomerőműveinek átvételéről tárgyalt. Zelenszkij szerint csupán a dél-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműről esett szó.
Moszkva elrettentésének egyetlen valódi módja Ukrajna teljes körű felfegyverzése
– legalábbis Alexander Stubb finn elnök szerint, aki szerdán Helsinkiben fogadta Zelenszkijt. Az Európai Tanács épületében ma gyülekező vezetők reakciója valószínűleg ennél visszafogottabb lesz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta az európai védelmi képességek megerősítésére vonatkozó javaslatcsomagot, amelynek központi eleme a 150 milliárd eurós hitelprogram, a „Rearm Europe”.
A britek sem szeretnének kimaradni a zsíros hadiipari megrendelésekből
A megbeszélések középpontjában a hitelek jogosultsági feltételei állhatnak. Egyes országok szigorúbb kritériumokat követelnek, míg mások épp ellenkezőleg. Az is kiderülhet, hány ország csatlakozik a programhoz, mivel egyesek a piacról kedvezőbb feltételekkel juthatnak forráshoz. A franciák – legalábbis a francia fegyveripar – máris előnyhöz jutottak, mivel a bizottság úgy döntött, hogy csak olyan, EU-n kívüli országok vállalatai vehetnek részt a programban, amelyek védelmi megállapodást kötöttek az EU-val.
Az amerikai fegyvergyártóknak viszont rossz hír, hogy kimaradnak az új védelmi költekezésből – és egyelőre az Egyesült Királyság is.
A külföldi megrendelések létfontosságúak az amerikai fegyvergyártók fennmaradásához.
Persze a britek sem szeretnének lemaradni, Keir Starmer miniszterelnök ma európai katonai vezetőket lát vendégül egy nyugati vezetésű békefenntartó erőről szóló tárgyaláson. A csúcstalálkozó előtt Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter elmondta, hogy országa az Egyesült Királysággal és másokkal tárgyal a védelmi termelés fokozásáról és az árak csökkentéséről.
Kallas javaslata zátonyra futott
Nem várható érdemi előrelépés Kaja Kallas külügyi főképviselő hétfőn ismertetett tervében, amelyet szerdán a nagykövetek is megvitattak. A javaslat akár 40 milliárd eurós támogatást biztosítana Ukrajnának, de a részletek hiányoznak, és nincs egységes támogatottsága.
A szerdai megbeszélésen jó fél tucat ország diplomatái bírálták Kallas tervét. Egyesek szerint nem konzultáltak velük előzetesen, mások azzal nem értenek egyet, hogy a hozzájárulásokat a bruttó nemzeti jövedelem alapján határoznák meg. Egy uniós diplomata „elhibázottnak” nevezte a javaslatot. Budapest ma sem tervezi jóváhagyni az EU hivatalos álláspontját, ahogy ezt a március 6-án tartott csúcson is ellenezte. A Politicónak nyilatkozó diplomaták ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy
bár a látszat nem kedvező, Magyarország a fontos ügyekben igazodik az uniós állásponthoz
– például múlt héten végül hozzájárult az Oroszország elleni szankciók megújításához némi engedmény fejében.
EU-csúcs a vámháború árnyékában
Miközben Európa létfontosságú válságot él át az önvédelmi képességével kapcsolatban Washington stratégiai fókuszának változása miatt, egy másik komoly gond is nyomja a vállát:
- a fenyegető gazdasági válság és
- a termelékenység vészes romlása.
A lassú növekedés, a lanyha befektetések és a kereskedelmi háború fenyegetése – ami különösen az exportra támaszkodó országokat érintheti – figyelmeztető jel, hogy Európának gyorsan lépnie kell. Mindez már Trump novemberi választási győzelme előtt is világos volt, ahogyan azt a szeptemberben közzétett Draghi-jelentés is jelezte. Érdemei előrelépés azonban azóta sem történt.
Ezzel összfüggésben
ma egy euróövezeti csúcstalálkozó is esedékes,
ahol Paschal Donohoe, az Eurogroup elnöke és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke tájékoztatja a vezetőket a makrogazdasági helyzetről, a versenyképességről és a megtakarítási és beruházási unió szükségességéről. (Lagarde a nap folyamán korábban az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt is felszólal.)
Kozmetikázott védelmi költségek
A csúcstalálkozó előestéjén az Európai Bizottság engedélyezte a fiskális szabályok lazítását, hogy az országok többet költhessenek védelemre. Ugyanakkor elutasította Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök javaslatát, miszerint a klímaváltozás elleni harc és a kiberbiztonsági kiadások is a „védelem” kategóriájába tartozzanak.
El kell kerülnünk a védelmi kozmetikázást, hogy hirtelen minden védelmi kiadásnak minősüljön
– mondta Valdis Dombrovskis gazdasági biztos újságírók előtt. Ennek ellenére nagyon nehéz lesz ellenőrizni, hogy az elszálló költségvetési hiányok mögött valóban védelmi kiadások állnak-e.
Esélytelen a közös adósság
A 800 milliárd euróra tervezett Rearm Europe program egyik kulcseleme az a 150 milliárd euró, amelyet Brüsszel közös uniós adósságkibocsátásból, úgynevezett eurókötvényekből akar fedezni. Magyarország határozottan ellenzi ezt a javaslatot, és ezzel nincs egyedül.
Meglepő lenne, ha az eurókötvények kérdése nem merülne fel a csúcstalálkozón, de tekintve Németország és Hollandia keményvonalas álláspontját, nem valószínű, hogy előrelépés történne
– mondta egy EU-s diplomata.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.