Orosz-ukrán háború: a béke közeledte kirajzolja a gazdasági érdekeket

Ukrán háború ide, tajvani fenyegetés oda – a vodka fogy. Ahogy az érdekeltek keresik az ukrán válság megoldását, úgy erősödik, válik egyre láthatóbbá a háborúzás mögötti gazdasági érdekháló. A folyamatot erősíti és bonyolítja, hogy az amerikaiak és az EU által életbe léptetett szigorú szankciók hónapokkal, évekkel később hatni kezdenek. Az orosz idei gazdasági kilátások emiatt sokkal rosszabbak, mint a tavalyiak. 

ENSZ-statisztikák szerint az orosz vodka legnagyobb vásárlója tavaly Kazahsztán volt. A többiek visszafogták az alkoholos ital vásárlását, így a kazahok előnye – 32 millió dollárért vették a piát tavaly – tovább nőtt. Második 1,5 millió dolláros vásárlással Kína. Ami még érdekes, a parányi Lettország kiütötte az ötödik helyről a vásárlói listán Németországot. Az okok ismeretlenek. Vagy többet isznak, de ami valószínűbb: többet adnak el közvetítőként más államoknak. 

Harc a régiós dominanciáért

Közben már formálódik az új kelet-európai felállás. Lengyelország, Ukrajna mellett Románia lehetne a térség vezető állama. Közülük lakosságszámban 37 millióval a lengyelek vezetnek. Másodikok körülbelül harmincmilliós lélekszámmal az ukránok, és a 19 milliós Románia biztos harmadik. Gazdaságilag 

• Lengyelország 809 milliárd dolláros évi GDP-jével vezet (Világbank, 2023). 
• Románia 351 milliárdjával középen áll, és 
• Ukrajna – már a háború előtt is Európa legszegényebb államaként – 76,1 milliárdjával (2023), de hatalmas hadseregével és óriási fegyverkészletével a harmadik a trióban. 

Mindhárman az európai civilizációt védő bajnokok szerepére pályáznak, noha Ukrajna esetében egy háborúban álló országról beszélünk, amelynek katonailag rosszul áll a szénája. És amelynek még a méreteit sem tudjuk. 

Uniós értékek?

Európa amúgy sem remekel az „uniós értékek” képviseletében. Egy friss Eurobarometer-felmérés azt jelzi, hogy 

• egyetlen európai állam van, Svédország, amely szerint a hagyományos értékekre, az emberi jogok megvédésére, a demokráciára kellene koncentrálni. 
• Az uniós államok relatív többsége, kezdve a „frontországokkal”, a balti hármakkal, Finnországgal, Lengyelországgal, Csehországgal, a Benelux államokkal, egészen Németországig, Franciaországig a háborúpártiakhoz sorolható, mert számukra most a legfontosabb a harcra való felkészülés, a fegyverkezés. 
• Magyarország, Olaszországgal, Görögországgal, Szlovéniával, Bulgáriával, Portugáliával a „versenyképességet, a gazdaságot, az ipart fejlesztő” csoportban van. 
• Szlovákia, Románia és Ausztria hasonlóan pragmatikus, de számukra az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság a fontos. 

A fekete-tengeri hajózás orosz és az ukrán érdek is

Ez utóbbi került most a figyelem előterébe Rijádban is. A szaúdi fővárosban az amerikai és az orosz szakértők maratoni, több mint 12 órás tárgyalássorozat keretében keresték a megoldást egy látszólag másodlagos fontosságú témában, a Fekete-tengeren, Ukrajna „mellékhadszínterén” a háborúzó felek kereskedelmi hajózása helyreállításában. 

Ennek két nagyon fontos, nagyon sok pénzre menő oka van: a gabona és a műtrágya. Mindkettőben a szemben álló Oroszország és Ukrajna vérre menő vetélytársak a nemzetközi piacokon. 

Mindkét országnak égetően szüksége van az exportbevételekre. Oroszországnak a nyugati szankciók egyre rombolóbb hatása, Ukrajnának pedig a hatalmas mértékű eladósodása ellensúlyozására. 

Orosz műtrágya nélkül nem működik Európa

Oroszország Nyugat-Európa kritikusan fontos műtrágya szállítója. A háború megzavarta az agrárlánc folyamatát, nagy veszélynek tette ki az egész nyugat-európai gabonatermelést, a mezőgazdaságot. Az ottani termőföldeket a sok évszázados folyamatos művelés kimerítette. Erős műtrágyázás nélkül Nyugat-Európában már nem lehet eredményesen gazdálkodni. Úgyhogy tavaly, 

Az Eurostat szerint 2023-ban az EU 3,9 millió tonna műtrágyát importált Oroszországból. 

A tavalyi adatok még nem teljesek, de annyi bizonyos, hogy legalább 10 százalékkal növelték az orosz műtrágyavásárlást az EU-tagállamok. Idén januárban az Európai Bizottság Oroszország kiszorítása jegyében javasolta, hogy a jelenlegi 6,5 százalékos vámot három év alatt fokozatosan emeljék 100 százalékosra. Hogy ebből mikorra lesz jogerősen alkalmazható döntés, szankció, azt senki sem tudja.