„Véleményünk szerint a kávétermesztés végérvényesen megváltozott” – mondta a Reutersnek Sergio Vieira a világ egyik legnagyobb kávétermelőjének igazgatója. Az AFB&IOB holdingvállalat mintegy 20 ezer hektárnyi kávéültetvénnyel rendelkezik Brazíliában. A vállalat az új területek vásárlásánál most már azt is szem előtt tartja, hogy mennyire öntözhető, mert a kávé árának egyik befolyásolója a cserjék életben tartása.
A szárazság tavaly súlyosan érintette a brazíliai kávébabtermelőket, a nagy exportőr ország növényeinek egy része elpusztult, a világpiaci kávéárak pedig kilőttek. A Reuters több mint 20 gazdával, hivatalnokkal, agrárszakértővel, öntözési specialistával és kávéipari vállalatvezetővel beszélgetett arról, hogy hogyan alakítja át a kávétermesztést az éghajlatváltozás miatti új csapadékeloszlás.
Brazília kávétermesztői a bőséges tavaszi és nyári esőzésektől függtek korábban, az aszály ritka volt, így öntözőrendszert is alig építettek ki: iparági értékelések szerint a kávéültetvényeknek mintegy 30 százalékát szerelték fel ezzel az infrastruktúrával.
A megszokottól eltérőn tavaly, mire megjött a csapadék, az aszály elpusztította a kávécserjék egy részét, és ennél is több növény termése megsemmisült. Ez azt jelenti, hogy
az idén a vártnál és szükségesnél kevesebbet kávébabot tudnak piacra dobni. Mivel a túlélő cserjék legyengültek, terméshozamuk várhatóan idén is elmarad a korábbiaktól.
Elemzők szerint a brazil kávékészletek ismét csökkenni fognak, ami azért lényeges, mert a dél-amerikai ország termőterületei szolgálják ki a globális fogyasztás mintegy 35 százalékát.
Várhatóan az elmúlt hat évből az idei lesz a negyedik, amikor a globális kávéfogyasztás meghaladja a kínálatot. Csak az elmúlt három évben a Nemzetközi Kávészervezet szerint a világ 12,5 millió zsákkal, azaz 750 ezer tonnával több kávét fogyasztott el, mint amennyit termesztett. Azaz a világ a raktárkészleteket élte fel. A hiány a globális éves kínálat mintegy 7 százalékának felel meg.
Annak ellenére, hogy tavaly 70 százalékkal emelkedett a kávé referenciaára, az árnövekedés idén is kitartott 25 százalékkal. A kiváló minőségű arabica kávé KCc1 határidős ára február 13-án 4,40 dollár per font rekordot ért el.
Elemzők szerint a fogyasztóknak hamarosan még többet kell majd fizetniük a kávéért.
A tavalyi aszály tehát változtatott a gazdálkodók hozzáállásán. Az öntözési szándék ellenére azonban továbbra is kihívásos a bőséges és jó minőségű kávébabtermesztés. Brazília hagyományos kávétermelő vidékének központjában, Minas Gerais államban például a talajvízszint jócskán lecsökkent, egyes helyeken 300 méter mélységbe húzódott.
A víz elérhetőségén túl a kávétermesztés másik kulcstényezője a tőke. A gazdák világszerte csak most érezték meg a magas kávéárak előnyeit, az elmúlt évtizedben ugyanis sokan felhagytak az üzlettel az alacsony árak miatt. A mostani profitot azonban a drága öntözőrendszerekbe kell fordítaniuk.
Hugo Guimaraes de Oliveira kávészakértő szerint, ha a gazdálkodók bevezetnék az öntözést, mellette pedig javítanák a talaj nedvességmegtartó képességét, és felfrissítenék a növényállományt, azaz idősek helyett fiatal cserjéket ültetnének, akkor hektáronként akár 70 zsákos terméshozamot is elérhetnek, szemben a régi, öntözés nélküli gazdaságokban elért 20 zsákos mennyiséggel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.