Németország visszatért – mondta Friedrich Merz, az ország következő kancellárja. Ez a mondat egykor rettegést keltett volna a kontinensen, a német hadsereg megerősítése megszólaltatta a vészcsengőket Európa-szerte. Most azonban Németország szomszédai örömmel látják, hogy Berlin nagyobb felelősséget vállal a közös biztonságért. Egy hatalmas lépés ebbe az irányba az az új jogszabály, amely nagyobb mértékű hitelfelvételt tesz lehetővé a védelmi kiadásokra. A törvényt kedden fogadta el a parlament, és várhatóan biztosítja Merz számára a pénzügyi eszközöket, hogy harcképes állapotba hozza az országot.
A nehezebb feladat azonban a német gondolkodásmód megváltoztatása lesz. Egy olyan országot, amely a második világháború után maga mögött hagyta militarista múltját, a védelemre való felkészültség korszakába vezetni óriási kihívást jelent majd.
Ha a Bundestag által jóváhagyott hatalmas kiadási csomag végigmegy a törvényhozási folyamaton és törvényerőre emelkedik, Merz történelmi lehetőséget kap arra, hogy teljes egészében átalakítsa a Bundeswehrt.
Amellett, hogy 500 milliárd euró adósságot engedélyeznek infrastrukturális beruházásokra, a világ harmadik legnagyobb gazdasága lényegében mentesítette a védelmi kiadásokat a jellemzően szigorú hitelfelvételi szabályai alól. Ez ráadásul kiegészíti azt a 100 milliárd eurós különleges katonai alapot, amelyet Olaf Scholz kancellár még 2022-ben hagyott jóvá. Ez a hatalmas pénzügyi mozgástér lehetővé teheti Németország számára, hogy nagyobb szerepet vállaljon Európa védelmében és elrettentő erejében, különösen most, amikor az amerikai biztonsági garanciákra már nem lehet teljes mértékben támaszkodni.
Van azonban egy probléma: a németek többsége nem hajlandó harcolni az országáért. Minden katonai kiadás értelmetlen lesz, ha nincs, aki használja a felszerelést. Egy friss felmérés szerint
az emberek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „valószínűleg” vagy „biztosan” nem védené meg Németországot katonai erővel még akkor sem, ha közvetlen támadás érné.
A nők körében ez az arány 73 százalékra emelkedett. A kutatás azt is kimutatta, hogy minél magasabb az emberek iskolai végzettsége és minél inkább baloldali nézeteket vallanak, annál kevésbé hajlandóak megvédeni a hazájukat.
Ez tükröződik a Bundeswehr régóta fennálló toborzási válságában is. Egy friss jelentés szerint a német hadseregből 20 ezer katona hiányzik ahhoz, hogy meglegyen a 203 ezer fős célként kitűzött létszám. Egyre kevesebb fiatal áll katonának, így a hadsereg átlagéletkora 2019 óta 32-ről 34 évre emelkedett.
A kormány és a Bundeswehr régóta szorgalmazza a sorkötelezettség valamilyen formában történő visszaállítását a probléma megoldása érdekében. Marcel Bohnert, a német hadsereg magas rangú tisztje és a Bundeswehr Szövetség helyettes vezetője nemrégiben azt nyilatkozta, hogy felesleges reménykedni abban, hogy önkéntesek tömegesen jelentkeznek. Bohnert szerint
a hadsereg már mindent megpróbált, a modern marketingkampányoktól és közösségi médiás toborzástól kezdve az állásbörzéken és iskolai rendezvényeken való megjelenésig.
Így égető kérdéssé vált, hogy a fiatalokat miként lehetne rávenni arra, hogy katonai szolgálatot vállaljanak. A fiatal németek jelentős része ellenállt a kötelező sorkatonaságnak, mielőtt azt 2011-ben felfüggesztették. Akkorra a szolgálati idő már csupán 6 hónap volt,
Emellett létezett egy polgári szolgálati alternatíva is, amelyet választhattak. Ennek ellenére sokan az egész kötelező nemzeti szolgálat elvét ellenezték.
Azok számára, akik egyetemre akartak menni, szakmát akartak tanulni vagy utazni szerettek volna, a katonai szolgálat időpocsékolásnak tűnt. A háborúk akkoriban más országokat érintettek.
A világ azonban már nem olyan, mint 20 évvel ezelőtt. A háború visszatért Európába, és sokan úgy érzik, hogy a kontinens magára maradt az orosz agresszióval szemben. Egy felmérés szerint a háborútól való félelem ma a fiatal németek legfőbb aggodalma. Egy 2019-es felmérésben
A félelem azonban önmagában nem biztos, hogy elég ösztönző a cselekvésre. Jelenleg mindössze 11 434 férfi és nő teljesít önkéntes katonai szolgálatot. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a németek akár 70 százaléka is támogatná a sorkatonaság visszaállítását, de az érintett 30 év alattiak körében már csak kisebbségben vannak a támogatók.
Egy tavalyi konferencián Karl-Theodor zu Guttenberg, Németország volt védelmi minisztere is felszólalt. Ő volt az, aki 2010-ben felfüggesztette a sorkatonaságot. Most viszont közölte, hogy tévedett, és vissza kellene állítani a sorozást. A Bundeswehr egy 2022-es tanulmánya szerint azok, akik mégis csatlakoznak, elsősorban azért teszik, mert a hadsereget „jó munkahelynek, összetartó közösségnek és csapatmunkának” tartják – nem pedig a fizetés, a munkaidő vagy a mobilitás miatt. Van tehát lehetőség arra, hogy a katonai pálya vonzóbbá váljon.
A legnagyobb kihívás azonban továbbra is az marad, hogy meggyőzzék a fiatal németeket arról, hogy országuk és annak értékei megérik a kockázatot és az áldozatot. Az igazság az, hogy
bár a hadsereg Németországban stabilan magas társadalmi bizalomnak örvend, a náci Németország erkölcsi csődje után az ország érthetően óvatos maradt a katonai kultúrával kapcsolatban.
Amikor 2021-ben a Bundeswehr megtartotta hagyományos „Großer Zapfenstreich” ceremóniáját, hogy fáklyás felvonuláson tisztelegjen az afganisztáni misszióban szolgáló 90 ezer német katona és különösen az elesett 60 katona előtt, hatalmas felháborodás követte. Jutta Ditfurth, a Zöldek egykori politikusa például közölte, hogy legszívesebben "hányna az egésztől".
Ez az eset jól mutatja, milyen nehéz egyensúlyt kell Németországnak találnia aközött, hogy jobban felvállalja saját védelmét, miközben nem feledkezik meg történelméről. A Bundeswehr megerősítéséhez nemcsak pénz és politika kell – hanem egy mély társadalmi átalakulás is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.