Az ingyenes oktatás ellenére jó üzlet Németországnak a külföldi diákok fogadása

A külföldi diákok eurómilliárdokat hoznak a német költségvetésnek, és segítenek ösztönözni a gazdasági növekedést annak ellenére, hogy ingyenes a felsőoktatás az országban – derült ki a Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) legfrissebb tanulmányából. A kölni központú intézmény kutatóinak számításai szerint csak az a 79 ezer külföldi diák, aki 2022-ben kezdte meg a tanulmányait Németországban, majdnem 15,5 milliárd euróval több adót és társadalombiztosítási járulékot fizet majd be élete során, mint amennyi támogatást az államtól kap.

Ebben az esetben a német államról beszélünk, a külföldi tanulók jelentős része, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2022-es jelentése szerint 45 százaléka a diákvízum megszerzése után tíz évvel még mindig az országban élt.

Addigra pedig 

Az IW számításai szerint a diákok oktatásának költségeit az adók és a társadalombiztosítási járulékok fedezik, ha 40 százalékuk három évig marad a tanulmányai befejezése után.

Vonzó az ingyenes oktatás a külföldi diákok számára

Németország elsősorban anyagi okokból vonzó a külföldi diákok számára, mert a legtöbb egyetemen és főiskolán nincsen tandíj. A Deutsche Welle összeállítása szerint az ingyenes felsőoktatást ugyan évtizedekkel ezelőtt a társadalmi igazságosság jegyében vezették be, de azt a célt is szolgálja, hogy képzett munkaerőt csábítson az országba, amire a gyengélkedő gazdaság ellenére égető szükség van.

Egy egyiptomi szoftverfejlesztő szerint a müncheni egyetemen szemeszterenként fizetendő 60 eurónál (24 ezer forintnál) még otthon is többet kellene fizetnie, az angol nyelvű országokról már nem is beszélve.

Az élet persze sokkal drágább Bajorországban, mint Egyiptomban, ezért Junisz Ebaid részmunkaidős állást vállalt az egyetem mellett, és ezzel nincs egyedül. Wido Geis-Thöne, az IW vezető közgazdásza és a jelentés társszerzője szerint az volt számukra a kutatás legmeglepőbb eredménye, hogy 

Németország mindenképpen nyer

A neheze természetesen a diploma megszerzése után jön, mert az oktatási intézmények közvetítésével megszerzett részmunkaidős állásokat csak diákok tölthetik be. A végzés után a külföldi diákok is ki vannak szolgáltatva a munkaerőpiacnak, az autóiparban például a sok leépítés miatt különösen nehéz elhelyezkedni.

Az angolszász országokkal ellentétben azonban, ahol a külföldi diákokat elsősorban plusz pénzforrásnak tekintik a felsőoktatási intézmények számára, Németországban az iparvállalatok is felfedezték és elkezdték toborzási terepnek tekinteni. Workshopokat tartanak és állásbörzéket szerveznek az egyetemeken.

A helyzeten azonban lehet még javítani, 

beleértve a „bevándorlás célzott ösztönzését”, de az nem lehet feltétlenül öncélú.

Az IW szerint a világ minden tájáról érkező emberek képzése már önmagában előnyös Németország számára, mivel erősíti a kapcsolatokat más országokkal, és nemzetközi közösséget alakít ki az akadémikusok között – még akkor is, vagy különösen akkor, ha a külföldi diákok a tanulmányaik befejezése után hazatérnek.