Az uránpiaci boomnak vége szakadt, a tavalyi lendületes drágulásnak már nyoma sincs. A szektor szereplőinek számos bizonytalansági tényezővel kell megküzdeniük, hogy a további zuhanást megállítsák – szűrhető le a Bloomberg körképéből. Az urán világpiaci ára bő 30 százalékkal alacsonyabb a 2024 eleji szinteknél, s csak az idén 11 százalékkal lett olcsóbb a stratégiai fontosságú energiahordozó.
Az uránbányászattal és -feldolgozással kapcsolatos vállalatok részvényeiből összeválogatott tőzsdén kereskedett alapok (ETF) közül még a legnépszerűbb, a 2,9 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Global X Uranium ETF sem úszta meg 5 százalékos idei értékvesztés alatt.
Észak-Amerika legnagyobb uránbánya-társasága, a kanadai Saskatchewan tartományban dolgozó Cameco pedig ötéves szakadatlan erősödésre tett pontot, majd az év eleje óta 11 százalékot veszített értékéből.
Az atomerőművek alkonyát a németországi nukleáris energiatermelés leállítása jelentette, melynek közvetlen kiváltó okaként a 2011. márciusi fukuokai katasztrófát szokták megjelölni, utána az uránkereslet, s vele a nyersanyag ára is visszaesett.
A bő tízéves sanyarú időszaknak az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanása vetett véget, a putyini invázió és a nyomában járó energiaválság ismét az atomenergia irányába terelte a figyelmet, sorra jelentek meg a reaktivált blokkokról és új reaktorok építésről szóló hírek.
Az uránpiac is magára talált, a megújuló energiaforrások erőltetett alkalmazása pedig nem oldotta meg az igények bővülésével járó gondokat. Az árak emelkedéséhez az oroszországi urántermelés nemzetközi szankciókra visszavezethető visszaesése is hozzájárult.
A fordulat a béketárgyalások közeledtével, Donald Trump hivatala lépésével következett be, de több ellenkező irányba ható tényező szorításában az uránár egyelőre nem tudja merre vegye az irányt. A jegyzésre
helyeznek eltérő mértékű nyomást. A fegyverszünetre, a megnyugvásra a szankciós politikának is enyhülnie kellene, így a termelés, a kínálat növekedhet, az árak normalizálódhatnak. Ugyanakkor a világ legnagyobb uránbányász cége, a kazahsztáni NAC Kazatomprom JSC jelezte, hogy beszállítói problémákkal küszködik, a nukleáris üzemanyag előállításához szükséges kénsavból hiány van, ami nyugtalanságot és áremelkedést váltott ki a napokban a piacon.
Észak-Amerikában az USA és Kanada között körvonalazódó vámháború fejleményei okoznak zavarokat, megrendelők nem látnak tisztán, s emiatt a hosszú távú adásvételi szerződéseiknek az aláírását is inkább halogatják.
A hét elején a vámháború esetleges enyhébb lefolyású változatáról szóló hírek erősítették ugyan a közbizalmat, de csak átmeneti drágulást tudtak kiváltani a részvényárfolyamokban.
Kína felől egy újabb bizonytalansági tényező bukkant elő, ami a mesterséges intelligencia alkalmazásokkal kapcsolatos energiaéhség radikális csökkenésével függ össze.
A DeepSeek chatbotja és most a Jack Ma-féle Ant Group új MI-modellje is jóval kevesebb energiával beéri, s így a nukleris áramtermelőkre helyezkedő nyomás is enyhülhet. Egy szó mint száz, az uránpiacot a kivárás jellemzi, de hogy ez az időszak mennyi ideig tarthat, arra egyelőre legfeljebb tippelni lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.