Árrobbanás utáni, vihar előtti csend uralkodik az urán piacán
Az uránpiaci boomnak vége szakadt, a tavalyi lendületes drágulásnak már nyoma sincs. A szektor szereplőinek számos bizonytalansági tényezővel kell megküzdeniük, hogy a további zuhanást megállítsák – szűrhető le a Bloomberg körképéből. Az urán világpiaci ára bő 30 százalékkal alacsonyabb a 2024 eleji szinteknél, s csak az idén 11 százalékkal lett olcsóbb a stratégiai fontosságú energiahordozó.
Az uránbányászattal és -feldolgozással kapcsolatos vállalatok részvényeiből összeválogatott tőzsdén kereskedett alapok (ETF) közül még a legnépszerűbb, a 2,9 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Global X Uranium ETF sem úszta meg 5 százalékos idei értékvesztés alatt.
Omlik az uránt hasznosító cégek árfolyama
Észak-Amerika legnagyobb uránbánya-társasága, a kanadai Saskatchewan tartományban dolgozó Cameco pedig ötéves szakadatlan erősödésre tett pontot, majd az év eleje óta 11 százalékot veszített értékéből.
Az atomerőművek alkonyát a németországi nukleáris energiatermelés leállítása jelentette, melynek közvetlen kiváltó okaként a 2011. márciusi fukuokai katasztrófát szokták megjelölni, utána az uránkereslet, s vele a nyersanyag ára is visszaesett.
A bő tízéves sanyarú időszaknak az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanása vetett véget, a putyini invázió és a nyomában járó energiaválság ismét az atomenergia irányába terelte a figyelmet, sorra jelentek meg a reaktivált blokkokról és új reaktorok építésről szóló hírek.
Az uránpiac is magára talált, a megújuló energiaforrások erőltetett alkalmazása pedig nem oldotta meg az igények bővülésével járó gondokat. Az árak emelkedéséhez az oroszországi urántermelés nemzetközi szankciókra visszavezethető visszaesése is hozzájárult.
A fordulat a béketárgyalások közeledtével, Donald Trump hivatala lépésével következett be, de több ellenkező irányba ható tényező szorításában az uránár egyelőre nem tudja merre vegye az irányt. A jegyzésre
- a béketárgyalások,
- a Kazahsztánból érkező hírek,
- a kínai kereslet csökkenése,
- és a Trump vámháborúja
helyeznek eltérő mértékű nyomást. A fegyverszünetre, a megnyugvásra a szankciós politikának is enyhülnie kellene, így a termelés, a kínálat növekedhet, az árak normalizálódhatnak. Ugyanakkor a világ legnagyobb uránbányász cége, a kazahsztáni NAC Kazatomprom JSC jelezte, hogy beszállítói problémákkal küszködik, a nukleáris üzemanyag előállításához szükséges kénsavból hiány van, ami nyugtalanságot és áremelkedést váltott ki a napokban a piacon.
Észak-Amerikában az USA és Kanada között körvonalazódó vámháború fejleményei okoznak zavarokat, megrendelők nem látnak tisztán, s emiatt a hosszú távú adásvételi szerződéseiknek az aláírását is inkább halogatják.
A hét elején a vámháború esetleges enyhébb lefolyású változatáról szóló hírek erősítették ugyan a közbizalmat, de csak átmeneti drágulást tudtak kiváltani a részvényárfolyamokban.
Kína felől egy újabb bizonytalansági tényező bukkant elő, ami a mesterséges intelligencia alkalmazásokkal kapcsolatos energiaéhség radikális csökkenésével függ össze.
A DeepSeek chatbotja és most a Jack Ma-féle Ant Group új MI-modellje is jóval kevesebb energiával beéri, s így a nukleris áramtermelőkre helyezkedő nyomás is enyhülhet. Egy szó mint száz, az uránpiacot a kivárás jellemzi, de hogy ez az időszak mennyi ideig tarthat, arra egyelőre legfeljebb tippelni lehet.
