A múlt hét vámháborús zűrzavara újabb ráncokat vésett a homlokokra. Azok számára, akik injektálható esztétikai szereket – értsd: botoxot és hasonló készítményeket – használnak arra, hogy kisimítsák a szarkalábaikat, újabb komplikáció állhat elő – írja a Financial Times.
A Donald Trump által bejelentett úgynevezett kölcsönös vámok egyelőre nem vonatkoznak a gyógyszeripari termékekre. Az elnök azonban közölte, hogy hamarosan a gyógyszeripar is terítékre kerül – egyből be is pánikolt a szektor. Még azt követően is, hogy az amerikai elnök 90 napos szünetet hirdetett a kölcsönös vámintézkedések végrehajtásában,
Írország – ahol többek között a botoxot is gyártják – aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a gyógyszerek belekeveredhetnek a kereskedelmi háborúba.
A befektetők is nyugtalanok. Az Atlanti-óceán túlsó és innenső partján működő gyógyszeripari vállalatok részvényei egyaránt veszteségeket szenvedtek el. A szépségipari termékek piacán érdekelt cégek közül többen különösen rosszul jártak: a botox tulajdonosa, az AbbVie, valamint a szintén ezen a piacon tevékenykedő Galderma is körülbelül 20 százalékos árfolyamveszteséget szenvedett el április 2. óta. A Galderma, amelyet 2019-ben választottak le a Nestléről, és amelynek tőzsdére lépése 2024 egyik legnagyobb európai nyilvános részvénykibocsátása volt, februári csúcsa óta értékének több mint 35 százalékát elveszítette.
A töltőanyagok és neuromodulátorok – például a botox és a Galderma rivális terméke, a Dysport – különösen súlyosan érintettek lehetnek, ha a gyógyszeripar is célkeresztbe kerülne egy újabb vámháborús hullámban. Az RBC Capital becslése szerint
az amerikai esztétikai injekciós piac értékének több mint 90 százalékát importból fedezik.
A gyártás nagy része Európában zajlik: a Dysport például az Egyesült Királyságban készül. Számos terméket Dél-Koreában állítanak elő. Ráadásul az Egyesült Államok a szektor bevételeinek jelentős részét adja.
A gyártás áthelyezése – különösen a neuromodulátorok esetében – lassú és bonyolult folyamat, mivel e termékek előállítása nagyon szigorúan szabályozott. Így, ha a gyógyszeripar is célponttá válik Trump vámkampányában, az valószínűleg jókora áremelkedésekhez vezetne. Ezzel egy időben viszont az amerikai értékesítések is visszaeshetnek.
Mindazonáltal továbbra is jó okok vannak arra, hogy az esztétikai injekciók piacában bízni lehessen. Az egyik ilyen az úgynevezett „Ozempic-arc” jelenség – vagyis
az elhízás elleni gyógyszerek használóinál jelentkező arcmegereszkedés.
Az USA-n kívüli eladások is növekednek. Míg a Galderma amerikai forgalma tavaly stagnált, más piacokon 15 százalékos növekedést értek el 2023-hoz képest. Ám mielőtt a befektetők újra visszatérnének a „szépségszalonba”, előbb a vámokkal kapcsolatos aggodalmakat kell kisimítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.