Az erős rubel és az alacsony olajárak várhatóan növelik Oroszország költségvetési hiányát az idei évben, ami tovább fokozza a katonai kiadások miatti költségvetési nyomást, és arra kényszerítheti a kormányt, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben vegyen fel hitelt, vagy hozzányúljon a megmaradt költségvetési tartalékaihoz.
Az orosz fizetőeszköz idén 38 százalékot erősödött ugyanis a dollár ellen a Bloomberg adatai szerint, miután a dollár értékét a Donald Trump amerikai elnök lépései okozta bizonytalanság erodálta. A rubel erősödése mögött ugyanakkor jellegzetesen orosz tényezők is állnak, például a rendkívül magas, 21 százalékos alapkamat. Az is az orosz fizetőeszközt erősíti, hogy szemben más feltörekvő gazdaságokkal, Oroszországnak nem kell a tőke menekülésétől tartania, ezt ugyanis megnehezíti a szabályozás, így a rubel annak ellenére is erősödni tudott, hogy az Ukrajna megtámadása miatt az ország ellen bevezetett széleskörű szankciók továbbra is érvényben vannak.
Az orosz deviza erősödéséhez hozzájárul az is, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatok enyhülni látszanak, és nő a konfliktus lezárásának esélye Ukrajnában. Ugyanakkor a rubel nagyjából 15 százalékkal erősebb annál a szintnél, amelyet az idei költségvetésben alapul vettek.
Az erős rubel áldás az embereknek, de fájdalmas a költségvetésnek. Ennek oka, hogy az olaj- és gázbevételeket devizában kapjuk meg, amelyeket aztán rubelre váltunk
– mondta a Reutersnek Jevgenyij Kogan közgazdász.
Ha az árfolyam egész évben 81 rubel körül marad dolláronként, Kogan szerint a költségvetési hiány 1,5 ezer milliárd rubelre nőhet – meghaladva az eredetileg tervezett 1,2 ezer milliárdot. A kabinet célja az volt, hogy az idén fél százalékra csökkenti a GDP arányos költségvetési hiányt. Elemzők szerint azonban a deficit az év első két hónapjában a hiány már elérte az 1,3 százalékot.
Az amerikai–orosz tárgyalások és az elnökök közötti telefonbeszélgetések reményt adnak a békére a orosz-ukrán háborúban, ezek egyelőre nem vezettek tűzszünethez.
Mivel a geopolitikai helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, a Pénzügyminisztérium tervei módosításra szorulhatnak
– mondta Natalja Orlova, az Alfa Bank vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a növekvő kiadások inflációs kockázatot jelentenek.
A geopolitikai feszültségek miatt esésnek indult az olajár. A vámháború nyomán a várakozások szerint csökken a kínai kereslet, ami lenyomja a fekete arany kurzusát. Az orosz Urals típusú olaj nemzetközi ára március közepére 14 havi mélypontra, hordónként 54 dollár körülire esett, ami a Moszkva költségvetési számításaihoz használt rubelárat a 2023. júniusi szint alá nyomta – ez 29 százalékkal van a 2025-ös költségvetési tervezési szint alatt.
Az alacsony olajár általában a rubel gyengülését vonja maga után, így több közgazdász is „példátlannak” nevezte az árfolyam és az olajár mostani „szétválását” az orosz gazdaságban. Jevgenyij Szuvorov, a TsentroKreditBank közgazdásza szerint
elkerülhetetlenné válnak a költségvetési kiigazítások, ha az olajár hordónként 50 dollár alá esik.
„A kérdés csak az, hogy ezt miként lehet megvalósítani egy folyamatban lévő háború közepette” – tette hozzá.
Az év első két hónapjában az energiahordozók exportjából származó bevételek – amelyek Oroszország költségvetési bevételeinek körülbelül egyharmadát adják – éves összevetésben 3,7 százalékkal 1,56 ezer milliárd rubelre csökkentek a Pénzügyminisztérium adatai szerint. „Nem Armageddonról van szó, de ettől függetlenül érzékeny a helyzet. Ezek jelentős bevételkiesések, amelyeket vagy további hitelfelvétellel, vagy a Nemzeti Jóléti Alap felhasználásával kell fedezni” – mondta Szofja Donets, a T-Bank közgazdásza. Donets becslése szerint a potenciális költségvetési veszteségek idén elérhetik az 1–2 ezer milliárd rubelt is.
Az utóbbi időben Oroszország rossz időkre félretett Nemzeti Jóléti Alapja vált a tartós költségvetési hiány fő finanszírozási forrásává.
Az alap likvid eszközei a háború során körülbelül kétharmaddal csökkentek, jelenleg csupán 37,5 milliárd dollárt tesznek ki.
A Pénzügyminisztérium figyelmeztetett, hogy az olaj- és gázbevételek árfolyamgyengülés miatti csökkenése kockázatot jelent, és elismerte, hogy a hiány meghaladhatja a tervezett szintet. Ennek ellenére a kormánynak még mindig van biztonsági puffere, köszönhetően alacsony adósságszintjének és megmaradt fiskális tartalékainak.
Oroszország államadóssága jelenleg a világ egyik legalacsonyabbja,
Így a kormány mozgástere a hitelfelvételhez viszonylag tág. A kabinet ki is használta, hogy az orosz kötvények geopolitikai kockázati prémiuma csökkent: 1,4 ezer milliárd rubel értékben bocsátott ki fix kamatozású kötvényt, ráadásul úgy, hogy közben a hozamok 10 havi mélypontra, 15 százalék estek.
A jegybank arról számolt be, hogy a külföldi befektetők újra vásárolni kezdtek: a Raiffeisen Bank számításai szerint februárban 43 milliárd rubel értékben vettek államkötvényeket –
háromszor annyit, mint az egész tavalyi évben.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter március 26-án kijelentette: a rubel árfolyama korrigálni fog, ahogy nő az import iránti kereslet, és ezáltal a deviza iránti igény is. Ugyanakkor elutasította azt az elképzelést, hogy az árfolyam érdemben befolyásolná a költségvetést.
„A költségvetés nem függ különböző árfolyamviszonyoktól, mert a legfontosabb az, hogy amit elterveztünk, azt mind finanszírozni fogjuk – függetlenül az árfolyamok alakulásától” – mondta Sziluanov.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.