A népnek áldás, a költségvetésnek átok az erős rubel
Az erős rubel és az alacsony olajárak várhatóan növelik Oroszország költségvetési hiányát az idei évben, ami tovább fokozza a katonai kiadások miatti költségvetési nyomást, és arra kényszerítheti a kormányt, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben vegyen fel hitelt, vagy hozzányúljon a megmaradt költségvetési tartalékaihoz.
Az orosz fizetőeszköz idén 38 százalékot erősödött ugyanis a dollár ellen a Bloomberg adatai szerint, miután a dollár értékét a Donald Trump amerikai elnök lépései okozta bizonytalanság erodálta. A rubel erősödése mögött ugyanakkor jellegzetesen orosz tényezők is állnak, például a rendkívül magas, 21 százalékos alapkamat. Az is az orosz fizetőeszközt erősíti, hogy szemben más feltörekvő gazdaságokkal, Oroszországnak nem kell a tőke menekülésétől tartania, ezt ugyanis megnehezíti a szabályozás, így a rubel annak ellenére is erősödni tudott, hogy az Ukrajna megtámadása miatt az ország ellen bevezetett széleskörű szankciók továbbra is érvényben vannak.
A javuló orosz–amerikai viszony erősítette a rubelt
Az orosz deviza erősödéséhez hozzájárul az is, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatok enyhülni látszanak, és nő a konfliktus lezárásának esélye Ukrajnában. Ugyanakkor a rubel nagyjából 15 százalékkal erősebb annál a szintnél, amelyet az idei költségvetésben alapul vettek.
Az erős rubel áldás az embereknek, de fájdalmas a költségvetésnek. Ennek oka, hogy az olaj- és gázbevételeket devizában kapjuk meg, amelyeket aztán rubelre váltunk
– mondta a Reutersnek Jevgenyij Kogan közgazdász.
Ha az árfolyam egész évben 81 rubel körül marad dolláronként, Kogan szerint a költségvetési hiány 1,5 ezer milliárd rubelre nőhet – meghaladva az eredetileg tervezett 1,2 ezer milliárdot. A kabinet célja az volt, hogy az idén fél százalékra csökkenti a GDP arányos költségvetési hiányt. Elemzők szerint azonban a deficit az év első két hónapjában a hiány már elérte az 1,3 százalékot.
Az amerikai–orosz tárgyalások és az elnökök közötti telefonbeszélgetések reményt adnak a békére a orosz-ukrán háborúban, ezek egyelőre nem vezettek tűzszünethez.
Mivel a geopolitikai helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, a Pénzügyminisztérium tervei módosításra szorulhatnak
– mondta Natalja Orlova, az Alfa Bank vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a növekvő kiadások inflációs kockázatot jelentenek.
Erős rubel, olcsó olaj? – ilyen se volt még
A geopolitikai feszültségek miatt esésnek indult az olajár. A vámháború nyomán a várakozások szerint csökken a kínai kereslet, ami lenyomja a fekete arany kurzusát. Az orosz Urals típusú olaj nemzetközi ára március közepére 14 havi mélypontra, hordónként 54 dollár körülire esett, ami a Moszkva költségvetési számításaihoz használt rubelárat a 2023. júniusi szint alá nyomta – ez 29 százalékkal van a 2025-ös költségvetési tervezési szint alatt.
Az alacsony olajár általában a rubel gyengülését vonja maga után, így több közgazdász is „példátlannak” nevezte az árfolyam és az olajár mostani „szétválását” az orosz gazdaságban. Jevgenyij Szuvorov, a TsentroKreditBank közgazdásza szerint
elkerülhetetlenné válnak a költségvetési kiigazítások, ha az olajár hordónként 50 dollár alá esik.
„A kérdés csak az, hogy ezt miként lehet megvalósítani egy folyamatban lévő háború közepette” – tette hozzá.
Az év első két hónapjában az energiahordozók exportjából származó bevételek – amelyek Oroszország költségvetési bevételeinek körülbelül egyharmadát adják – éves összevetésben 3,7 százalékkal 1,56 ezer milliárd rubelre csökkentek a Pénzügyminisztérium adatai szerint. „Nem Armageddonról van szó, de ettől függetlenül érzékeny a helyzet. Ezek jelentős bevételkiesések, amelyeket vagy további hitelfelvétellel, vagy a Nemzeti Jóléti Alap felhasználásával kell fedezni” – mondta Szofja Donets, a T-Bank közgazdásza. Donets becslése szerint a potenciális költségvetési veszteségek idén elérhetik az 1–2 ezer milliárd rubelt is.
Az utóbbi időben Oroszország rossz időkre félretett Nemzeti Jóléti Alapja vált a tartós költségvetési hiány fő finanszírozási forrásává.
Az alap likvid eszközei a háború során körülbelül kétharmaddal csökkentek, jelenleg csupán 37,5 milliárd dollárt tesznek ki.
A Pénzügyminisztérium figyelmeztetett, hogy az olaj- és gázbevételek árfolyamgyengülés miatti csökkenése kockázatot jelent, és elismerte, hogy a hiány meghaladhatja a tervezett szintet. Ennek ellenére a kormánynak még mindig van biztonsági puffere, köszönhetően alacsony adósságszintjének és megmaradt fiskális tartalékainak.
Alacsony az államadósság, van tere a hitelfelvételnek
Oroszország államadóssága jelenleg a világ egyik legalacsonyabbja,
- a GDP mindössze 14,5 százaléka, még úgy is, hogy
- ez 13,5 százalékkal magasabb a 2023-as szinthez képest.
Így a kormány mozgástere a hitelfelvételhez viszonylag tág. A kabinet ki is használta, hogy az orosz kötvények geopolitikai kockázati prémiuma csökkent: 1,4 ezer milliárd rubel értékben bocsátott ki fix kamatozású kötvényt, ráadásul úgy, hogy közben a hozamok 10 havi mélypontra, 15 százalék estek.
Újra vesznek orosz állampapírt a külföldiek
A jegybank arról számolt be, hogy a külföldi befektetők újra vásárolni kezdtek: a Raiffeisen Bank számításai szerint februárban 43 milliárd rubel értékben vettek államkötvényeket –
háromszor annyit, mint az egész tavalyi évben.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter március 26-án kijelentette: a rubel árfolyama korrigálni fog, ahogy nő az import iránti kereslet, és ezáltal a deviza iránti igény is. Ugyanakkor elutasította azt az elképzelést, hogy az árfolyam érdemben befolyásolná a költségvetést.
„A költségvetés nem függ különböző árfolyamviszonyoktól, mert a legfontosabb az, hogy amit elterveztünk, azt mind finanszírozni fogjuk – függetlenül az árfolyamok alakulásától” – mondta Sziluanov.
