A német gazdasági intézetek alaposan megvágták Európa legnagyobb gazdaságának növekedési kilátásait az amerikai alumínium-, acél- és autóimportra kivetett vámok miatt. A német gazdaság új növekedési prognózisát még a Donald Trump által bejelentett, majd felfüggesztett kölcsönös tarifák előtt készítették, és csütörtökön hozták nyilvánosságra.
Az új előrejelzés szerint a szeptemberben jelzett
0,8 százalék helyett csupán 0,1 százalékkal bővül majd a német gazdaság
csak a jelenleg is érvényben lévő vámok hatására – tudósított a Reuters.
Németország volt az egyetlen a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7-csoportból, amelyiknek a gazdasága zsugorodott az elmúlt két évben. Az előrejelzés szerint a 90 napra felfüggesztett kölcsönös amerikai vámok még nagyobb csapást mérhetnek a német gazdaságra, „megduplázhatják a negatív hatást”.
Ennek következtében az egymást követő harmadik évben maradhat a recesszió, ami először történne meg a II. világháború óta.
A februári választáson győztes konzervatív CDU Friedrich Merz vezetésével koalíciós megállapodást kötött a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD), és a közös cél a német gazdaság újjáélesztése, amit a vámháború még nehezebbé tehet.
A teljes bizonytalanság miatt azonban a kutatóintézetek a 2026-ra vonatkozó kilátásokat egyelőre érintetlenül hagyták, változatlanul 1,3 százalékos növekedést várnak.
Arra számítanak, hogy az idén
a munkanélküliség a tavalyi hat százalékról 6,3 százalékra ugrik,
majd jövőre visszacsúszik 6,2 százalékra. Az inflációs előrejelzés 2025-re 2,2, 2026-ra 2,1 százalék.
„A geopolitikai feszültségek és az Egyesült Államok protekcionista kereskedelempolitikája súlyosbítja az amúgy is feszült németországi gazdasági helyzetet” – idézte a Deutsche Welle Torsten Schmidtet, az RWI-Leibniz Gazdaságkutató Intézet kutatási vezetőjét.
A portál emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok volt tavaly Németország első számú kereskedelmi partnere és az egyik legfontosabb exportpiaca, többek között az autók, gépek és vegyi anyagok tekintetében.
A transzatlanti kereskedelmi gondok mellett azonban Németországnak egy sor mélyen gyökerező strukturális problémával is szembe kell néznie. Ezek közé tartozik a szakképzett munkaerő hiánya, a Kínából érkező növekvő verseny, valamint a fullasztó adók és a bürokrácia – figyelmeztettek a kutatóintézetek.
„Ezeket nem lehet egyszerűen a kormányzati kiadások növelésével megoldani, és ez még sürgetőbbé teszi a potenciális kibocsátás növelését célzó reformokat” – írták közleményében.
Már a koalíciós tárgyalások idején elfogadott a parlament egy gigantikus kiadásnövelő csomagot, amely sokkal nagyobb mozgásteret biztosít a kancellári poszt várományosa, Merz számára, mint amivel elődjei rendelkeztek.
Része a védelmi és biztonsági kiadások emelése, 500 milliárd eurós infrastruktúra-alap létrehozása, valamint az alkotmányban megszabott adósságküszöb emelése. Kérdés azonban, hogy ez a gigacsomag mire lesz elég, mert Németországnak a védelemben és az infrastruktúrában is több évtizedes lemaradást kell behoznia.
Azt már tudni lehet, hogy a koalíciós megállapodás értelmében a CDU–CSU adja majd
az SPD pedig a pénzügyi, a védelmi és a munkaügyi minisztérium vezetőjét, a személyek azonban még nem ismeretesek.
A Bloomberg jól értesült forrásai szerint Lars Klingbeil, az SPD társelnöke vezeti majd a pénzügyi tárcát, és ő lesz az alkancellár is. Szolgált a hadseregben és a párt konzervatív szárnyához tartozik, de pénzügyi végzettsége nincs, politikatudományi és történelem szakon végzett Hannoverben.
A gazdasági miniszteri poszt várományosa Carsten Linnemann, Merz bizalmasa, aki fontos szerepet játszott a választási kampányban. Klingbeilhez hasonlóan ő is 47 éves, korábban a Deutsche Bank közgazdásza volt. A védelmi miniszter az értesülés szerint marad Boris Pistorius.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.