Ukrajna alig téma, Putyin az arab-muszlim világot célozza meg 

Ukrajnáról alig ejtettek szót – írja a moszkvai Vedomosztyi Tamim Al Táni emír, az első számú katari vezető minapi látogatásáról a Kremlben. Oroszországnak, az orosz elnöknek az ukrajnai háború közepette láthatóan elég energiája maradt a másik tűzfészek, a gázai válság közben megingott közel-keleti kapcsolatai rendezésére is. Putyin a Nagy Kreml palotában, a Zöld Vendég-teremben fogadta a katari vezetőt, akivel jó személyes kapcsolatot alakított ki a futballal kezdve, de továbbmenve a gazdasági-politikai kapcsolatokig. Katar nemcsak az orosz kőolaj- és földgázpiac átstrukturálásában, de a nyugati szankciók kijátszásában is nagy szerepet játszik. 

Al Táni emír moszkvai megbeszélésein elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat tárgyalták meg, de erről a téma érzékenysége (nyugati szankciók esetleges kijátszása?) miatt kevés információt tettek közzé. Annyit azonban közöltek, hogy az orosz elnök nem hivatalos fő gazdasági tanácsadójává avanzsált Kirill Dmitrijev által vezetett cégbe, a legnagyobb orosz állami vagyonkezelőbe, az RFPI-be Katar több mint egymilliárd dollárt fektetett be. 

Mindenkivel (kelet, nyugat felé egyaránt) igyekszik jó és hasznosuló kapcsolatot kiépíteni. Muszlim ország sok pénzzel, szigorú előírásokkal, amelyeket azonban értően kezel és alkalmaz. Ami a gázai válságot, annak megoldását illeti, Putyin szerint két alappontban egybeesnek Moszkva és Doha nézetei: 

• békés úton, tárgyalásokkal, az ENSZ-határozatok szellemében kell megoldást találni az izraeli–palesztin konfliktusra. A korábbi, részben Katar által előterjesztett javaslatok elbuktak. 
• A megoldás a kétállami modell megvalósításával érhető el. 

Katar stratégiai szerepben

Katar két amerikai támaszpontnak is helyet ad. Az El Udeid a közel-keleti térség legnagyobb bázisa. Miközben a katari emír Putyinnal tárgyal, szót ért Izraellel, ide hívja a régióból, távolabbról az ellenségeket, igyekszik megtalálni a közös nevezőt az eltérő álláspontok között. Oroszországot emiatt is érdekli a térség, hiszen 

És ami talán ennél is fontosabb: 

• az Arab-öböl túloldalán Amerika halálos ellensége, Moszkva szövetségese, a (jövendő) atomfegyver-hatalom, a kilencvenmilliós Irán helyezkedik el. 
• Katar háta mögött a hatalmas szaúd-arábiai olajkészletek, 
• bal oldalt Irak hasonlóan nagy tartalékai, 
• míg szemben a harmadik nagy térségbeli olajhatalom, Irán terül el. 

Putyin közel-keleti céljai

Hárman háromfelé néznek. Irán az 1979-es többlépcsős „forradalom” óta nyugati (amerikai) szankciókkal a nyakában létezik, óriási tapasztalata van azok kijátszásában – amit most a Sahid (Gerany) drónokkal együtt Oroszországgal oszt meg.  

Putyin szeretné helyreállítani a Szovjetunió mint hidegháborús nagyhatalom globális renoméját. A szíriai fordulattal, az Oroszország-bábnak tekintett Bassár el-Aszad rezsim megdöntésével a Kreml láthatóan elvesztette legfontosabb közel-keleti támaszpontját, a hmeimimi légibázist, és Latakia mellett odalett az afrikai–vörös tengeri irány legfontosabb haditengerészeti ellátóbázisa is. 

Orosz katonai támaszpont Szudánban

Évekkel korábban Moszkva szemet vetett a Szudánhoz tartozó vörös-tengeri partrészen, Port Szudán mellett egy haditengerészeti támaszpontra is, ám a terv csak akadozva valósul meg. A szíriai események azonban felgyorsítják az alternatíva keresését. Idén februárban Moszkvában járt Ali Jusszef szudáni külügyminiszter, a BBC úgy tudja, hogy lényegében 

A szudáni orosz bázis jelentőségét felértékeli a Vörös-tenger déli bejáratához, a Könnyek Kapujához (Bab el Mandeb) való közelsége, a túlparton Jemenben az Irán támogatta húszik Izrael elleni háborúja és három haditengerészeti hatalom, az USA, Kína és Franciaország térségbeli, támaszpontokkal alátámasztott jelenléte.