Megint dől a külföldi pénz a háborús Ukrajnába, de honnan?

Nagy hiteltörlesztései ellenére visszafordult márciusban a háborús Ukrajna nemzetközi tartalékainak korábbi aggasztó csökkenése. Az ukrán jegybank adatai szerint a múlt hónapban majdnem 7 milliárd dollár érkezett a kijevi kormány devizaszámlájára. De ki állja ezt a hatalmas cechet, ha egyszer Donald Trump januárban hatalomra került amerikai adminisztrációja leállította Ukrajna támogatását? Ennek jártunk utána a nyilvánosan elérhető adatok alapján, mellé ránéztünk a háborús ellenfél Oroszország számaira is.

A tény: az ukrán jegybank jelentése szerint a februári 40,1 milliárdról márciusban 42,4 milliárd dollárra nőttek nemzetközi tartalékai. 

A háttér: a békepárti republikánus Trump novemberi választási győzelme után a demokrata elődje, Joe Biden elnök vezette nyugati koalíció az októberi 36,6 milliárdról az év végére 43,8 milliárdra pumpálta fel a kijevi tartalékot. Az első háborús nyáron, 2022-ben elért mélyponthoz képest ez már 20 milliárdos kelengyét jelent, persze csak nettó, és valójában ennél sokkal többet, mert a Nyugatról finanszírozott háború falta a pénzt.

Jött a béketárgyalásokat sürgető, majd elindító Donald Trump, és az ukrán tartalék gyors fogyásnak indult, már-már felvetve a kérdést, ki fogja finanszírozni a háborút, miután Washington bejelentette: ő tovább nem.

Ukrán devizatartalék: innen jött a 7 milliárd 

Nézzük meg az ukrán jegybank tartalékjelentésének részleteit, hátha kiderül valami. A tartalék nettó 2,3 milliárd dolláros emelkedése jóval nagyobb bevételt takar, hiszen Kijevnek jelentős kiadásai is voltak, többek közt másfél milliárd dollárt kellett kifizetnie hitelezőinek, beleértve a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalapot (IMF). A bevételi oldalon a jegybank legnagyobb tételként a kormány devizaszámlájára külföldről érkezett 5,98 milliárd dollárt említi közleményében, ezekkel a fő összetevőkkel:

• 5,172 milliárd dollár nemzetközi partnerektől, beleértve a G-7 Rendkívüli Bevételgyorsítás Ukrajnának kezdeményezést (ERA) . 
• 410 millió devizakötvények eladásából,
• 399 millió az IMF EFF-keretéből. 

Emellett 970 millió dollár érkezett az ERA keretében az Egyesült Királysággal kötött egyezmény keretében, de ezt hozzá se adták a devizatartalékhoz egy speciális kikötés miatt. 

Ukrajna háborúja: Európa finanszírozza – ismerkedjünk meg a G7 ERA-val

A legnagyobb tétel tehát a G7 ERA, a konkrét finanszírozókat és hozzájárulásuk nagyságát azonban a britek kivételével szemérmesen nem nevezték meg. Közelebb jutunk, ha felsoroljuk a G7 tagjait: Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Kanada, Japán és a +1: az Európai Unió. Az USA kivonult a finanszírozásból, Kanada február végén jelentette be 2,5 milliárd dollár ERA-pénz átutalását, Japán esetében nincs ilyennek nyoma, az EU vezetői és a britek ugyanakkor folyamatosan fogadkoznak Ukrajna támogatásának folytatásáról és volt kiutalási bejelentés is. 

Mindezek alapján tehát kijelenthető, hogy jelenleg az Európai Unió, illetve tagjai, valamint a britek és a kanadaiak pénzelik Ukrajna háborúját.

Az EU 18,1 milliárdos részt vállalt az összesen 50 milliárd dolláros ERA-ban, március 24-ig 149 milliárd dollárral segítette a háborúzó Ukrajnát, és februárban még 54 milliárd kifizetését vállalta fel 2027-ig. Az ERA-t tíz nappal Donald Trump választási győzelme előtt hozták tető alá, a létrehozását bejelentő közlemény a következőképpen zárul:

Orosz nemzetközi tartalék: rekordon áll

Ma már az ERA aláírói közül bizonnyal senki nem mondaná, hogy az idő nem Putyin oldalán áll. Az oroszok, annak ellenére, hogy az amerikaiak tűzszünetet sürgetnek, tovább nyomulnak előre Ukrajnában, megy az alkudozás, feltételeket szabnak, semmi jel nem mutat rá, hogy ne tudnák folytatni a háborút.

Az elmúlt években pedig a nyugati médiában az elképzelhető minden formában és indoklással megjelent, hogy az oroszok nem bírják ki, összeomlanak a nyugati szankciók súlya alatt, az orosz lakosság fellázad, kifogynak a fegyverből és a lőszerből, tavaly év vége felé pedig arról röppentek fel hírek, hogy az energiajövedelmekre alapozott  orosz nemzeti vagyonalap likvid forrásainak csökkenése miatt közel Putyin számára a vég. 

A vagyonalap működését azonban nem értették meg, ráadásul – mint a Kyiv Independent – összemosták az orosz nemzetközi tartalékokkal.

Mely utóbbiról az ukránokkal egy napon tette közzé a maga jelentését az orosz jegybank. A tartalékokból 300 milliárd dollár körüli összeghez a nyugati szankciók miatt nem fér hozzá Moszkva – az EU-ban ezt jelentős adulapnak tartják a békekötés előtt –, de a maradék sem kevés. 

A teljes tartalék pedig a márciusi kimutatás szerint épp most ért el rekordot. A múlt hónapban 647,4 milliárd dollárra rúgott a tartalék, ami 15 milliárddal bővült február óta, zömében a hatalmas, 229 milliárd dollárra feltornázott aranytartalék értékének növekedése miatt.