Hello Kitty figurája első pillantásra valószínűtlen kiindulópontnak tűnik egy bevándorlási vita számára. Mégis ez történt ezen a héten Japánban, amikor Hajasibara Megumi – aki olyan ikonikus szereplőknek kölcsönözte a hangját, mint Hello Kitty vagy az Evangelion című, hosszú életű animefranchise Rej Ajanami nevű szereplője – blogbejegyzésben fejtette ki véleményét az egyre növekvő külföldi népességről.
Felszólított a szabályszegő külföldiek elleni szigorúbb fellépésre, és bírálta azokat a külföldi diákokat, akik ingyenes ösztöndíjjal tanulnak Japánban, miközben a helyieknek fizetniük kell az oktatásért. Bejegyzésének fő üzenete az volt, hogy olvasóit szavazásra buzdítsa.
A legélesebb megjegyzése azonban az a félelem volt, hogy ha a trendek folytatódnak, a helyi szokások és maga a „japánság” is eltűnhet – hasonlóan ahhoz, ahogy egy invazív rákfaj veszélyezteti az őshonos japán folyami rák természetes élőhelyét. (Az online tér felháborodása után Hajasibara törölte a rákos hasonlatot.)
Hajasibara megjegyzései jól mutatják, hogy a bevándorlás egyre forróbb témává válik egy olyan országban, ahol csak nemrégiben jelent meg a migráció számottevő mértékben. Tokió – amelyet sokáig az idegenekkel szembeni elzárkózás szimbólumának tartottak – jóval több külföldit fogad be, mint azt sokan gondolnák. Ez a trend tovább folytatódik:
A kritikák gyakran a nyugati országok hibáiból táplálkoznak, és olyan influenszerek terjesztik őket, akik Japánt más országokkal mossák össze. Tokió stratégiája sokkal visszafogottabb volt, mint azoké az országoké, ahol ma az idegenellenes populizmus erősödik. A nagy különbség a nemzetközi összehasonlításokkal kapcsolatban azonban abban rejlik, hogy
Japánban nincs hatalmas tömegnyi tétlen külföldi, aki terhet róna az államra.
Kevés menedékkérőt fogadnak be, válogatnak a bevonzani kívánt nemzetiségek között, és hatékony a határőrizet. Az illegális tartózkodók száma harmada annak, ami harminc éve volt – annak ellenére, hogy a külföldiek száma nőtt. A külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma is hasonló csökkenést mutat.
Ugyanakkor vannak jogos aggodalmak is, amelyekkel a hatóságok nem tartották a lépést. Ilyen például az, hogy a rövid távra érkezők kihasználják Japán bőkezű egészségbiztosítási rendszerét, vagy
van egy furcsa kiskapu, amely lehetővé teszi, hogy a turisták könnyedén japán jogosítványhoz jussanak.
Egyre többen érzik úgy, hogy az ország vendégszeretetét kihasználják.
A csökkenő belföldi népesség tovább bonyolítja a helyzetet. Tavaly 224 ezerrel csökkent a munkaképes korú lakosság. Ez egyszerre növeli a külföldi munkaerő iránti igényt, és fokozza a félelmet attól, hogy a japánokat „lecserélik” saját hazájukban. A japán társadalomban a hétköznapi élet meglehetősen egyszerűen működik, legyen szó a tömegközlekedésről, az egészségügyről vagy az alacsony szintű bűnözésről. Mindennek hátterében az erős és egységes szabálykövetés húzódik meg.
A frissen érkezetteket gyakran idegesítik az aprólékos szabályok – például a szemét kivitele vagy a metróban való beszéd tilalma –, de ezek szükségesek ahhoz, hogy a sűrűn lakott városokban békésen együtt tudjanak élni az emberek.
Az Igazságügyi Minisztérium felmérése szerint az emberek közel 78 százaléka azt szeretné, ha a külföldi lakosok jobban alkalmazkodnának a helyi szabályokhoz és szokásokhoz.
A kormány nem tartotta a lépést az idők változásával. Tokió csak most kezd foglalkozni olyan alapvető kérdésekkel, mint például hogy
Japánban egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy milyen könnyű a külföldiek számára ingatlant vásárolni. A közelmúltban azonban nagy figyelmet kapott egy eset Tokióban, ahol egy épületben külföldi tulajdonosok megpróbálták kiszorítani a lakókat, hogy illegális Airbnb-t üzemeltethessenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.