Tehetségháború: Kína elcsábítaná a külföldi mérnököket

Kína a tehetségek toborzásával próbál tudományos és technológiai szuperhatalommá válni. A távol-keleti országban körülbelül 250 ezer félvezetőipari szakember hiányzik, ami arra késztette az egyetemeket, hogy bővítsék a speciális képzési programokat, míg a vállalatok igyekeznek elcsábítani a külföldi mérnököket.

A cégek a Szilícium-völgyhöz hasonlóan magas, évi 120 ezer és 300 ezer dollár (42–105 millió forint) közötti fizetéseket kínálnak. A külföldi mérnökök egyszerűsített vízummal és munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak, valamint adókedvezményben is részesülhetnek.

A Huawei 2021 óta több tíz mérnököt vett fel, akik csipgyártó berendezéseket készítő vállalatoknál dolgoztak, például a holland ASML-nél. Német mérnökök azt mondták a Bloombergnek, hogy a távol-keleti cég háromszor nagyobb fizetést ajánlott, bár ők a kínai vállalati kultúrába való beilleszkedéssel kapcsolatos aggályok miatt elutasították az ajánlatot.

A külföldi tehetségek megszerzése fontos a kínai cégeknek, mivel a tapasztalataikat nem lehet lemásolni vagy ipari kémkedéssel megkaparintani. Bár az érintett amerikai, európai, japán, dél-koreai és tajvani vállalkozások jobban figyelnek a jelenségre, de nehéz ellene fellépni. Ugyanis az alkalmazottak toborzása és magasabb fizetégekkel való elcsábítása nem illegális, ráadásul a világon minden cég vadászik a megbízható munkaerőre. Peking a lap kérdéseire közölte: a kínai vállalatok módszere semmiben sem különbözik a nyugati vállalkozások stratégiájától.

Nem feltétlenül kell toborzás, van természetes út is

Előfordul, hogy a tehetségeket nem toborozzák, hanem maguktól távoznak: egy kínai mérnök például évekkel ezelőtt távozott ASML-től, majd később egy rivális céget alapított Kínában. A férfi jól ismerte a holland vállalat szoftvereit és módszereit, amit aztán a távol-keleti országban kamatoztatott.

Ugyan számos kormány már korlátozta a Kínával való tudományos és üzleti partnerségeket, az Egyesült Államok pedig egyre durvább gazdasági és technológia háborút vív a világ második legnépesebb országa ellen, a mérnökök toborzása ellen képtelenség fellépni.

Ráadásul a módszernek vannak eredményei: a Huawei kezdetben megszenvedte az amerikai szankciókat, azonban a cég két éve mindenkit meglepett, amikor kiderült, hogy helyben készült alkatrészekkel semlegesítette a büntetőintézkedéseket. Ebben a tehetségek elcsábítása is fontos szerepet játszott.

Miért olyan fontosak a csipek?

A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 2 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ezeket csak néhány cég képes gyártani, mivel a készítésük rendkívüli szakértelmet igényel.