Titkos csipgyárak épülnek Kínában, a Huawei nem enged a szankcióknak az amerikai lobbi szerint
A Huawei titokban csipgyárakat épít ki Kína-szerte: más vállalatok neve alatt épít és vásárol létesítményeket anélkül, hogy nyilvánosságra hozná részvételét a félvezetőipar legerősebb, washingtoni székhelyű lobbicsoportja (Semiconductor Industry Association, SIA) szerint. A SIA úgy becsüli, hogy a kínai cég 30 milliárd dollár támogatást kap a kormánytól és szülővárosától, Sencsentől.
Fotó: PAU BARRENA / AFP
A Huawei eddig két üzemet vásárolt meg és legalább három másikat épít Sencsen környékén – írja a Bloomberg. Ha a kínai vállalatok amerikai berendezéseket használnak, akkor általában kötelesek amerikai engedélyt szerezni, mielőtt a szankciókkal sújtott cégeknek szállítanak, de elemzők szerint ezeket a szabályokat nehéz betartatni az Egyesült Államokon kívül. A SIA több vállalatot is megnevez, amelyek a lobbicsoport szerint a Huawei hálózatának lehetnek a részei.
Az amerikai Ipari és Biztonsági Iroda (Bureau of Industry and Security, BIS) közölte: figyelemmel kíséri a helyzetet és szükség esetén kész intézkedni. Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, ami Joe Biden alatt tovább eszkalálódott. Ennek során Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Ennek esett áldozatául a Huwaei is: évekkel ezelőtt a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártójának számított, de Washington 2019-ben szankciókkal sújtotta a céget, mivel állítása szerint a vállalat szoros kapcsolatokat ápol a pekingi vezetéssel. Ennek következményeként a Huawei nem fér hozzá a legújabb 5G-csipekhez, telefonjain nem érhető el az Android hivatalos alkalmazásboltja, valamint a Google-szolgáltatások (Gmail, YouTube) sem, bár a felhasználók maguk is telepíthetik a programokat egy bonyolult módszerrel.
Zsen Cseng-fej alapító-vezérigazgató márciusban arról beszélt, hogy a cég az amerikai szankciók hatására hazai alkatrészek használatára állt át, és rengeteg pénzt fektet kutatásra-fejlesztésre. Az utóbbi időben Washington még több kínai vállalatot helyezett feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplők nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek és kapnak rá.
Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Júliusban pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium exportját korlátozta. A gallium és a germánium fontos összetevője a napelemeknek, lézereknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást, és összezavarja a csipellátási láncokat.
Mik a félvezetők és miért megy értük a harc?Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A modern társadalmak nem léteznének csipek nélkül, így egyre több ország igyekszik kiépíteni saját gyártókapacitását, miközben az Egyesült Államok próbálja megakadályozni Pekinget abban, hogy hozzáférjen a legmodernebb csipekhez. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
