Tavaly Kuba cukortermelése történelmi mélypontra, körülbelül 160 ezer és 300 ezer tonna közé esett, ami a legalacsonyabb szintnek számít az ország történetében. Az állami tulajdonú AZCUBA vállalat eredetileg 265 ezer tonna nyerscukor előállítását tervezte, de a tényleges termelés legalább 100 ezer tonnával elmaradt ettől a céltól, egyes becslések szerint körülbelül 160 ezer tonnát ért el.
Ez jelentősen elmaradt elmaradt a 2019-es 1,3 millió tonnától, de alulmúlta a 2023-ban termelt 350 ezer tonnát is. Ráadásul a szigetország 1989-ben 8 millió tonnával a világ egyik legnagyobb cukorexportőre volt.
A cukoripar összeomlása több tényezővel is magyarázható: a termelők és az iparágban érdekelt cégek szerint nincs elég teherautó, a még üzemképes járműveket a Szovjetunióból hozták be, amelyek azóta elavultak. Gyakori problémát okoz az üzemanyaghiány, miközben a benzin árát a többszörösére emelték, így akár napokra is leállhat a betakarítás.
A kemény, alulfizetett fizikai munka egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. A kormány is hanyagolja a területet, a cukorágazat az állami beruházások kevesebb mint 3 százalékát kapja, mivel Havanna inkább a gazdaság fő motorjának számító turizmust támogatja. Jelenleg a karibi szigetországban csak 6 gyár működik, míg az elmúlt évtizedekben több tucatnyi üzem termelt.
Az üzemképes létesítményekben is idejétmúlt, ósdi berendezésekkel dolgoznak. Az amerikai szankciók sem segítettek: Donald Trump korábbi amerikai elnök 2020-ban betiltotta szivar és rum amerikai importját. Trump számos intézkedést vezetett be az ország ellen, így alaposan megcsappant Havanna keményvaluta-bevételi forrása.
A szankciókat Joe Biden meghosszabbította, így aztán a cukorágazatra is egyre kevesebbet költ a vezetés. Pedig sokáig a cukor számított a kubai gazdaság fő támaszának: nemcsak a sziget fő exportcikke volt, hanem a rum nélkülözhetetlen alapanyaga.
A karibi ország tavaly cukorimportra szorult, hogy kielégítse a belföldi keresletet, ami korábban elképzelhetetlen volt. Mindez megakaszthatja a rumgyártást, amely korábban Kuba egyik húzóágazata volt.
Egy karibi kis sziget lehet a vámháború elől menekülő cégek reménye
A vámháború miatt sok amerikai vállalat helyezi át a gyártást Kínából más országokba. A legtöbben ázsiai országokat választanak, például Vietnámot vagy Malajziát, de vannak, akik közelebb találnak megoldást. Amely pedig meglepő módon nem más, mint a Dominikai Köztársaság. Több tényező is vonzza a külföldi cégeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.