Világszerte terjednek a naperőművek, Magyarország éllovas a napenergia-termelésben

Tavaly a napenergia részaránya a globális villamosenergia-termelésben megközelítette a 7 százalékot, pontosabban 6,9 százalékra nőtt a 2023-as 5,6 százalékról – derül ki az Ember gazdaságkutató intézet jelentéséből. Kína vezette a globális napenergia-felhasználás növekedését 250 terawattórával, ami a globális bővülés 53 százalékát tette ki.

Európában a napenergia részesedése meghaladta a 10 százalékot, és a kontinens naperőművei először termeltek több villamos energiát, mint a szénalapú erőművek, amelyek részesedése 10 százalékpont alá csökkent. A trendből Magyarország sem marad ki, az elmúlt években óriási napenergia-kapacitások épültek ki hazánkban.

Naperőművekből már több mint 300 ezer üzemel hazánkban, beépített teljesítményük a 8000 megawattot közelíti. A meglévő kapacitás több mint négyötödét 2020 óta telepítették. A napelemek a belföldi áramtermelés negyedét adták tavaly, ez az egyik legmagasabb hányad a világon. 

Ez a növekedés elsősorban a kormányzati támogatásoknak, az uniós finanszírozásnak és a kedvező szabályozási környezetnek köszönhető. A lendületes előrehaladás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az áramimport aránya az áprilisi 10 százalék után májusban is alacsonyan, 13,5 százalékon alakult.

A szélenergia-termelés is egyre jelentősebb

A szélenergia-termelés 7,9 százalékkal nőtt, elsősorban a termelési kapacitás növekedésének köszönhetően, bár ezt némileg ellensúlyozta a szélsebesség csökkenése egyes régiókban. A vízenergia 14,3 százalékos aránnyal továbbra is a legnagyobb tiszta energiaforrás maradt, amelyet a szél 8,1 százalékos, a napenergia 6,9 százalékos és a nukleáris energia 9 százalékos részaránnyal követett.

Az utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon 2024-ben is Paks adta a hazai áramtermelés közel felét. Ugyanakkor világviszonylatban továbbra is a szén maradt a domináns energiaforrás, amely a villamos energia 34,4 százalékát termelte, ezt követte a gáz 22 százalékkal.