Ukrajna adóssága: lejárt a határidő, de Zelenszkij nem akarja visszafizetni – ez már az államcsőd?
Csődben van-e Ukrajna? A közgazdasági válasz „nem”, a köznapi válasz „igen”. Mindkettőn végigtekintünk, és aligha számít szpojlernek, ha már most eláruljuk: mindkettő rémítő helyzetet tükröz, habár más-más szavakkal és stílusban. Amiből nincs szabadulás, amíg a brüsszeli irányjelzés szerint az európai uniós tagság irányában gyorsító pályára helyezett ország le nem zárja a háborút.
Hétfőn, ha a témánál maradunk, két hír találkozott:
- Ukrajnának lejárt 665 millió dollárnyi adóssága, de nem fizetik ki.
- Nem sikerült tűzszünetről megállapodnia az oroszokkal Isztambulban.
Ukrajna pénzügyi helyzete: ennél rosszabbat találni a világon sem lehet, különösen Európában
Mielőtt megadnánk a dupla választ a címben feltett kérdésre, pár tény, amelyek átvilágítják a kontextust:
- Európában messze a legalacsonyabb Ukrajna hitelminősítése, rosszabb, mint az afrikai országok zöméé. Az Európában utána következő leggyengébb, Románia is toronymagasan felette van, a Moody’snál 10 fokozattal, az S&P Global Ratingsnél és a Fitchnél 12-vel.
- Európában a legutóbb Görögország volt ilyen tragikus pénzügyi helyzetben 2010 és 2015 között, és a helyzete az 1998-as Oroszországéhoz és a 2008-as Izlandéhoz hasonlítható.
- A következő országok vannak jelenleg Ukrajnához hasonlóan szörnyű pénzügyi helyzetben: Libanon, Srí Lanka, Venezuela, Zambia, Suriname.
Mi történt Ukrajnával hétfőn?
Több mint 665 millió dollár – azaz 237 milliárd forint – összegű kifizetés vált esedékessé. Ukrajna azonban nem fogja kifizetni a 2015-ben kibocsátott állami gazdasági növekedéshez kötött derivatívák, ismertebb nevükön GDP-warrantok befektetőit, köztük olyanokat, mint az Aurelius Capital Management LP és a VR Capital Group. Nem csak ekkora összegről van szó, hanem a következő éveket illetően összesen több milliárdról.
Ezeket a 2015-ben kibocsátott papírokat a gazdasági növekedéshez kötötték, és Ukrajna úgy ítéli meg, esetében növekedésről nincs szó, a háború ütötte kráter mélyéről igyekeznek kimászni, ezért az adósságot át szeretné ütemezni, amiről a mostani lejáratig nem született megegyezés a hitelezőkkel. A 2041-ben lejáró papírok egy dollárjáért jelenleg 72 centet fizetnek a piacon, februárban ez még 88 cent volt.
Akkor ez most Ukrajna csődjét jelenti?
Technikai értelemben nem, de azt igen, hogy az amúgy is pénzszűkében álló állam rendkívül drágán tud finanszírozáshoz jutni a piacon. A Moody’s csak pénteken erősítette meg Ukrajna Ca besorolását, amikor már lehetett tudni, hogy a GDP-hez kötött értékpapírokra nem fog fizetni az ország. Ez egyetlen fokozattal van a létező legrosszabb besorolás felett, azaz a hitelminősítőnél úgy gondolték, helyet kell hagyni a még rosszabb ukrajnai helyzetnek is a skálán.
A hitelminősítések alapján a következőképpen fogalmazható meg Ukrajna jelenlegi besorolási státusza a csőd helyett (ha száraznak tartanánk a pénzügyi kifejezéseket, erős szidalmakat fednek):
- Moody’s: Ca – rendkívül spekulatív, a fizetésképtelenséghez közeli vagy már beállt állapot.
- Fitch Ratings: korlátozott Fizetésképtelenség (Restricted Default – RD), ami arra utal, hogy az ország egyes kötelezettségeit nem tudta teljesíteni.
- S&P Global: 2024 augusztusában Szelektív Fizetésképtelenség (Selective Default – SD) besorolásra minősítette le Ukrajnát, miután az ország nem teljesített egy 34 millió dolláros kötvénytörlesztést.
Még egy fontos részlet, ha csődről beszélünk: aki csődben van, az nyilván nem kap újabb pénzt. De Ukrajna a múlt héten is adott el kötvényeket, és miközben hétfőn nem fizette ki lejárt kötelezettségét, keddre is meghirdette három papír eladását, a 2027-es lejáratú kötvényt például 16,61 százalékos kuponnal. Holnap kiderül, megveszik-e.
Akkor ez most csődöt jelent köznapi értelemben?
Ha valakinek nincsen pénze, uzsorakölcsönökre és adományokra szorul, a portája romokban, és nem is látszik, hogy ki fog keveredni szorult helyzetéből, azt köznapi értelemben nyugodtan nevezhetjük csődnek, akkor is, ha az élet nem áll meg.
Az ukrán GDP a múlt év utolsó negyedében 0,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A megelőző hat negyedévben ugyan növekedést mértek, ami a 2023 közepi 19,2 százalékról soványodott idáig, de hol vannak még a háború előtti szinttől a 2022-es 30 százalékot meghaladó GDP-zuhanás után? Ebben az értelemben helytállónak lehet tekinteni az ukrán kormány érvelését, hogy azért nem fizet a GDP-hez kötött papírokra, mert hol is van a GDP-növekedés?
A világ legrosszabb pénzügyi megítélésű országai közé süllyedt kelet-európai állam azonban valahogy mégis csak elvitorlázgat a háborús vizeken is. Mi ennek a titka? Ezt az Ukrán Nemzeti Bank havi devizatartalék-adataiból tudjuk kisilabizálni. Ezekből kiderül, hogy hónapról hónapra áramlanak a dollármilliárdok a kijevi kaszába Nyugatról, tavaly óta elsősorban az Európai Unióból. A májusi jelentést pénteken teszik közzé, az áprilisiból idézünk – ezek egyetlen hónap adatai:
„Összesen 6347,6 millió amerikai dollár érkezett a kormány devizaszámláira az Ukrán Nemzeti Banknál (NBU). Ez az összeg a következőkből állt össze:
- 4861,6 millió dollár az Európai Uniótól az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) és a G7-ek Ukrajnát segítő Rendkívüli Bevételgyorsítási Kezdeményezése (ERA) keretében
- 1294,0 millió dollár nemzetközi partnerektől a Világbankon keresztül
- 192,0 millió dollár belföldi államkötvények kibocsátásából.”
