A közép-ázsiai gazdaságok gyakorlatilag létezni sem tudnának a vendégmunkások és a kivándorlók hazautalt pénze nélkül, van olyan ország, ahol ez adja a GDP felét. A Világbank adatai szerint tavaly rekordot döntött a külföldről, elsősorban Oroszországból a régióba hazaküldött összeg.
A Világbank jelentése szerint Kirgizisztánba hárommilliárd dollárt utaltak a külföldön dolgozók – ez a GDP mintegy 25 százaléka. A szomszédos Tádzsikisztán gazdaságának még fontosabb a vendégmunkások hozzájárulása: a tavalyi
hatmilliárd dollár tette ki a GDP majdnem felét, ez a legmagasabb arány a világon.
Üzbegisztán esetében az összeg még nagyobb, 14,8 milliárd dollár volt; ez a GDP 14 százaléka.
A vendégmunkások nem csupán a családjuknak utalnak haza pénzt, hanem konkrét fejlesztési projektekre is, mint amilyen például a Kirgizisztán déli részén fekvő, eldugott Batkenben épülő
Az új iskolát és hidat már tavaly befejezték, amint az egyik utcával végeznek, kezdik a munkát a következőn.
„Amikor Moszkvában dolgoztam, havi 300 szomot (1200 forintot) adományoztam erre a célra” – mondta az AFP francia hírügynökség helyszínen járt tudósítójának Nur Ahmatov, aki ugyan eredetileg tanárt, de most az építkezést felügyeli.
Elmondása szerint 1500 vendégmunkás járult hozzá a nemes célhoz anyagilag egy olyan faluban, ahol húszezer szom (80 ezer forint) az átlagkereset.
Mivel a kormányok nem képesek egyedül finanszírozni az ilyen projekteket, kimondottan ösztönzik a hozzájárulásokat. A kirgiz kormány becslése szerint
a hazautalások nélkül az ország szegénységi rátája 29 százalék helyett 41 százalékra ugrana.
Jó hír a térség számára, hogy a helyi devizák az elmúlt hónapokban leértékelődtek az orosz rubelhez képest, ami megnövelte a vendégmunkások hazaküldött összegének vásárlóerejét.
Rossz hír viszont, hogy az ukrajnai invázió kezdete óta Oroszország kevésbé vonzó a külföldön munkát vállalók számára. Bár az orosz hadiipar virágzik, és a gyárak rengeteg álláslehetőséget kínálnak, sok helyi fél, hogy esetleg az ukrán fronton kötne ki.
A félelem nem teljesen alaptalan, Moszkva a múlt hónapban jelentette be, hogy mintegy húszezer, orosz állampolgársággal rendelkező közép-ázsiai bevándorló szolgál a hadseregben.
Ez ritka kritikát váltott ki Oroszország hagyományos régióbeli szövetségesei körében. Emomali Rahmon tádzsik elnök például aggodalmát fejezte ki az Oroszországból hazaszállított „több száz koporsó” miatt azoknak a földi maradványaival, akik „azért távoztak, hogy kenyeret keressenek a családjuknak”.
Oroszországban is fellángolt a migránsellenes gyűlölet, miután négy tádzsikot letartóztattak a moszkvai Crocus City Hall elleni, 137 halálos áldozatot követelő tavalyi terrortámadással összefüggésben. Ez volt az elmúlt két évtized legsúlyosabb merénylete Oroszországban, és sok tádzsik és más közép-ázsiai el is menekült utána az országból, a duma pedig törvényt fogadott el, amely megkönnyíti a migránsok kitoloncolását.
Biskeki statisztikák szerint 300 ezer kirgiz hagyta el Oroszországot önként vagy nyomás hatására 2023 és 2024 között – ez az ott dolgozó kirgiz migránsoknak több mint a fele.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök ösztönzi is a vendégmunkások visszatérését, a helyiek pedig azt remélik, hogy
a pénzükkel hozzájárulhatnak az otthoni életszínvonal emeléséhez, és megtörhetik a kivándorlás körforgását.
Az AFP által megszólaltatott három volt migráns mind azt mondta, hogy a fizetések nőttek otthon, és nem tervezik, hogy visszatérnek Oroszországba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.