Még egy be nem tartott jóléti ígéret: Donald Tusk mégsem csökkenti az adókat - pedig puszira megkapta a blokkolt uniós forrásokat is
A 2023-as választási kampány egyik központi eleme volt, hogy az szja-mentes jövedelmi szintet 60 ezer zlotyra – több mint ötmillió forintra – emelik. Most azonban Donald Tusk bejelentette: ez nem valósulhat meg jövőre, és várhatóan 2027-ben sem. A lépés nemcsak gazdasági szempontból jelent fordulatot, hanem politikailag is: Tusk ezzel szembe kerülhet az adócsökkentéseket sürgető, hamarosan hivatalba lépő nemzeti érzelmű elnökkel, Karol Nawrockival.
Tusk a TVN24 csatornának elmondta: „A lengyel biztonságra fordított kiadások sokkal magasabbak, mint amire számítottam.”
A lengyel kormány jelenleg a GDP 4,7 százalékát fordítja védelmi célokra – ezzel az egyik legmagasabb arányt képviselik a NATO-ban. A háttérben Oroszország fokozódó fenyegetése áll, amelyre Varsó egyre intenzívebb katonai költekezéssel reagál.
Mindeközben a költségvetési hiány 2025-ben sorozatban második évben is meghaladhatja a GDP hat százalékát, ami az Európai Unióban csak Romániában rosszabb.
A helyzet aggodalmat kelt a befektetők és a hitelminősítők körében is, miközben Tusk kormánya továbbra is fenntartja az előző populista kabinet által bevezetett bőkezű szociális kiadásokat.
A miniszterelnök figyelmeztetett: az eladósodás és a túlzott hiány „dominóhatást” indíthat el, amit el kell kerülni. Ez az óvatosság azonban politikai árat is jelenthet. A 2027-es választásokra készülő Tusk támogatottsága már most csökkenőben van, az adóígéret feladása pedig tovább nehezítheti helyzetét.
Egyre magasabb Donald Tusk be nem tartott ígérethegye
Az adómentes jövedelemhatár emelése nem az egyetlen olyan ígéret, amit a Tusk-kormány eddig nem teljesített. A kampány során a Polgári Platform többek között
- az inflációval sújtott hitelesek megsegítését;
- a közoktatás megreformálását;
- valamint a jogállamiság helyreállítását is sürgette.
S bár az Európai Bizottsággal való viszony javult, és néhány EU-s forrás újra elérhetővé vált, a belső reformok jelentős része még mindig várat magára.
A pedagógusbérek rendezéséről és a tanterv modernizálásáról tett ígéretek szintén csak részben teljesültek.
A tanárok egy része egyszeri bérkiegészítést kapott, de a strukturális emelésre nincs fedezet. Emellett a diákok túlterheltsége és az elavult tananyag továbbra is éles társadalmi vita tárgya.
Tusk azt is megígérte, hogy átláthatóbbá és függetlenebbé teszi az állami médiát, ám a jogi akadályok és az új elnöki vétó fenyegetése miatt e téren is lassú az előrehaladás. A politikai konszolidáció helyett inkább újabb frontvonalak nyílnak a végrehajtó és államfői hatalom között, ami gyengítheti a kormány cselekvőképességét.
Mindez annak fényében különösen furcsa, hogy lényegében amint megnyerte a választásokat az Európai Bizottság már is feloldotta lengyelek forrásait, amiket jogállamisági aggályokra hivatkozva tartottak vissza.
Újabb csapás Tusk kormányának – felbomlik a kormánykoalíció egyik alappillére
Véget ér a lengyel kormánykoalíció egyik elemét alkotó Harmadik út választási szövetség. Lengyelországban 2027-ben rendeznek legközelebb parlamenti választásokat a tervek szerint.
Ajánlott videók
Trump újabb vámcunamit jelentett be, eséssel reagált a részvénypiac
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.