BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

MI-forradalom a munka világában: veszélyben van, vagy csak átalakul az állásunk?

A robotok nem feltétlenül szüntetik meg a munkánkat, de alapjaiban alakíthatják át. A kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése a szaktudást váltja ki, vagy épp a fárasztó, monoton feladatokat veszi át – és hogy mindez érdekesebbé vagy éppen elviselhetetlenebbé teszi-e a munkánkat.

Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) egyre fejlettebbé válik, mindenki jogosan teszi fel a kérdést: vajon az én munkám is veszélyben van? A tapasztalatok és kutatások egyértelművé teszik, hogy nem az egész állás szűnik meg, hanem a tartalma változik – attól függően, hogy a mesterséges intelligencia a munka kreatív vagy monoton elemeit automatizálja. Egyes szakmák felértékelődnek, mások kiüresednek, és ez nem csupán technológiai, hanem gazdasági és társadalmi átalakulás is; így mindenkinek fel kell készülnie, hogy ezeket rugalmasan tudja kezelni.

Tulip Robot in Netherlands mesterséges intelligencia
Amikor már a tulipánokat is robotok gondozzák, könnyű megijedni, hogy a mesterséges intelligencia mindenkinek el fogja venni a munkáját / Fotó: Anadolu via AFP

Az MI fejlődése újra és újra felveti a kérdést: létezik-e olyan munka, amely biztonságban van a technológiától? Martin Wolf, a Financial Times vezető közgazdasági kommentátora nemrég azt mondta, szerinte a világ legbiztonságosabb állása a kertészé lehet. Másnap a lap már arról számolt be, hogyan alkalmaznak mesterséges intelligenciát a csepegtető öntözéshez, a kártevők észleléséhez, lézeres madárijesztő rendszerekhez és napelemes gyomirtó robotokhoz.

Ez rávilágít egy fontos különbségre: a munkák nem egyetlen feladatból állnak, hanem sokféle, egymással összefüggő tevékenységből, ezek pedig nem olyan „védettek” a technológia fejlődésével szemben. 

Egy kertész nemcsak gyomlál és nyírja a füvet, hanem diagnosztizálja a beteg növényeket, tervezi a kertet, és – ami talán a legnehezebb – kommunikál az ügyfelekkel is. A mesterséges intelligencia sokat segíthet ezekben a részfeladatokban, de nem feltétlenül váltja ki az egész állást. Inkább átalakítja.

Ez a dinamika nem új. Már a 19. század elején is hasonló kérdések merültek fel: a szövőgépek lehetővé tették, hogy képzetlen munkaerő váltsa le a magas szintű szaktudással rendelkező textilmunkásokat, ez pedig a technológiákat ellenző luddita mozgalomhoz vezetett. Ezeknek a félelmeknek a nyoma máig megmaradt: a „szabotázs” kifejezés eredetileg a gépekbe hajított, és azokat tönkretevő fapapucsok francia nevéből ered.

Az állások azonban nem szűntek meg, ellenben a szakmában dolgozó emberek státusza és fizetése jócskán megváltozott.

Befektetési őrület megtérülés nélkül: tovább feszül az MI-lufi – egy év elteltével is nagy a szakadék a várakozások és a valóság között

Nő a szakadék a költések és az eredmények között. Hiába az ezermilliárdos MI-befektetések, ha a bevételek még mindig nem igazolják az elmúlt években elnyelt tőkét.

A technológia hatása attól függ, mely részeit váltja ki a munkának:

  • a digitális táblázatkezelők például teljesen átvették a könyvelői munka monoton részét, de a szakma ettől csak fejlődött: az elemzés, a modellezés és a stratégiai gondolkodás vált hangsúlyossá.
  • Ezzel szemben egy raktárosok által használt, fülhallgatós irányítórendszer minden szellemi megterhelést eltüntet egy fizikai munkából, még unalmasabbá téve azt.

Mit növel a mesterséges intelligencia – az unalmat vagy a szaktudást?

A MIT kutatói, David Autor és Neil Thompson nemrég új szempontból vizsgálták ezt a kérdést. Egy friss tanulmányuk szerint, bár az adatkezelési és aritmetikai feladatok hasonló mértékben tűntek el a könyvelői és a raktárosi munkákból, a hatás mégis drámaian különbözött: a könyvelők bére nőtt, a raktárosoké csökkent. 

Ennek oka, hogy a könyvelői munka megmaradó részei magasabb szintű ítélőképességet és elemzést igényeltek, míg a raktári feladatok maradványai még kevesebb képzést kívántak.

Ez segíthet előre jelezni a saját munkánk jövőjét is. 

Ha az MI a munka unalmas, adminisztratív részét veszi át, talán jobb és érdekesebb lesz a munkánk. Ha viszont pont a szaktudásunk válik fölöslegessé, a munka kiüresedhet – ahogy a ludditák esetében is történt.

Vegyünk egy kreatív példát: a generatív MI kiváló ötletgeneráló, különösen játéktervezésnél vagy írásnál. Ilyenkor felgyorsítja az előkészítést, hogy a lényegre – például egy baráti szerepjátékra – koncentrálhassunk. Ugyanakkor egy irodai dolgozónak, aki alig várja a ritka ötletelési lehetőségeket, ez az „ötletgyár” akár frusztráló is lehet, ha pont ezeket a feladatokat veszi át, míg a monoton munkát otthagyja az ölünkben.

Ezzel szemben gondoljunk vissza a kertészre. Talán nem a gyomirtás – amelyet egyelőre még csak drága csúcstechnológiákat használó robotok tudnak átvenni  –, hanem az ügyfelekkel való e-mailezés az, amit a leginkább utál. Ebben viszont már most is segíthet egy MI-asszisztens, aki jobban ír hivatalos leveleket, mint egy szakember.

A ChatGPT sokat segíthet munkánk során, de cserébe nagy árat követel

A mesterségesintelligencia-modellek gyorsabbá teszik a feladatmegoldást, de egyben el is távolítanak minket a munkánk eredményétől. A ChatGPT használata a lustaságot is ösztönzi, miközben gátolja a kritikus gondolkodást.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.