Felértékelődik az atomfegyverek jelentősége a geopolitikai játszmában

Ukrajna kapcsán ezerrel megy a világháborús hisztériakeltés. Ennek politikai, gazdasági és lélektani okai vannak. Tulajdonképpen senki sem hiszi el, hogy a három nukleáris szuperhatalom (az USA, Oroszország és Kína) között atomfegyverek bevetésével olyan konfliktus alakulhat ki, amely a földi élet teljes pusztulásával fenyeget. Tudósok szerint egy globális atomháború következményeit, a 10-12 évig tartó „atomtelet” a legdrágább, legjobban felszerelt föld alatti atombunkerben sem lehet túlélni. 

Mindennek ellenére a feszült geopolitikai helyzetben egyre nő a nukleáris fegyverek, arzenálok jelentősége. A nagyhatalmak gyanakodva méregetik egymást, hogy melyik országnak hány ballisztikus interkontinentális rakétája, nukleáris robbanófeje van. 

• Mára az új hidegháborús szakasz gyakorlatilag lebontotta a nagyhatalmak (USA, Oroszország) között az első hidegháborús időszakban (1991-ig) kötött fegyverzetkorlátozó megállapodásokat. 
• Az utolsó, még érvényben lévő korlátozás, az új START szerződés 2026. február elején jár le. 
• Ennek legfontosabb része: a két fél (Amerika és Oroszország) egyenként 1550 stratégiai robbanófejet (termonukleáris, köznyelven hidrogénbombát) telepíthet nukleáris triádjaik hordozóin (interkontinentális ballisztikus rakétákon, ICBM-eken, tengeri telepítésű ICBM-eiken és stratégiai nehézbombázóikon). Az utóbbiak, tehát a hordozóeszközök száma oldalanként 700 lehet. 

A forró drót még létezik

Talán némi biztatást, reményt kelthet, hogy Moszkvát és Washingtont több „forró drót”, a vezetés, a katonai parancsnokság és feltehetően a hírszerzés közti közvetlen távközlési kapcsolat köti össze. Ugyanakkor 

Felértékelődnek az atomfegyverek

A világ még sohasem állt ilyen közel a pusztulás lehetőségéhez, mint manapság. Az Atomtudósok Bulletinja (Bulletin of Nuclear Scientists) működteti a Végzet Óráját (Doomsday Clock), egy elméleti, jelképes időmérőt, amely szerint a világ 89 másodpercre van az éjféltől, a nukleáris világégéstől, a földi civilizáció vélhető pusztulásától. Eszerint sohasem voltunk ilyen közel az emberi faj történetének lehetséges végéhez, mint most – szerencsére ez csak elméleti lehetőségként szerepel a forgatókönyvek között. 

A két nukleáris szuperhatalom, az USA és Oroszország katonai-polgári vezetése vélhetően tisztában van ezzel – és lassan harmadik szuperhatalomként Kínát is hozzájuk lehet számítani. 

• Oroszországnak van a legtöbb termonukleáris fegyvere, mintegy hatezer darab. Moszkvától néhány száz darabbal van csak lemaradva Washington. 
• Ez a két ország birtokolja a világ atomfegyver-készletének hozzávetőlegesen 95 százalékát. 
• Kína bevethető atomfegyvereinek a számát 600-1000 darabra becsülik. 
• Eztán hatalmas rés tátong a végzetes statisztikákban, majd jönnek a két-háromszázas vagy annál kevesebb nukleáris fegyverrel rendelkező államok, az EU egyetlen atomhatalma, Franciaország, 
• az egykori EU-tag Nagy-Britannia, 
• majd India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. 

A világ újrafelosztása következik?

Egyes becslések szerint Oroszország nukleáris fegyverei és hordozóeszközei számban, minőségben felülmúlják az Egyesült Államokéit. Ha ehhez hozzávesszük Kína hasonló eszközeit, akkor 

És ennek kapcsán emlékeztethetünk Kína mint a világ legelső gazdasága erejére. 2017 óta ugyanis Kína bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva meghaladja az Egyesült Államokét.  Ma ez a különbség tovább nő, hiszen Kína gazdaságának évi növekedési üteme az utóbbi évtizedben az USA-énak a többszöröse volt. Esély van rá, hogy a Potsdami Felhívás 80. évfordulója után szóba kerülhet a világ a gazdasági-katonai erőviszonyok alakulása folytán megváltozott egyensúlyának helyreállítása egy „új Jaltával – Jalta 2.0-val”.