Egészségesebbnek érzik magukat a magyar férfiak, mint a németek

Miközben Magyarországon az ellenzék az egészségügy állapotából igyekszik politikai témát faragni, az általános lelkiállapotunkra minden bizonnyal az gyakorol alapvető befolyást, hogy egészségesnek érezzük-e magunkat, vagy nem. Ez is mérhető. Mérik is, ahogy az egészségi mutatókat szintén. Számos meglepetés érheti, aki elkezdi bogarászni az Eurostat friss összesítését.

Az adatokat böngészve olyan sokszor merül fel a „nem is gondoltam” faktor, hogy olvasóinkat arra biztatjuk, még ne most, de maguk is keressék fel az elemzést. De előbb néhány kiugró érdekességére itt is felhívnánk a figyelmet. 

Egészség: több magyar, mint német férfi szerint van meg 

Az általános alapmegállapítások:

• 2024-ben az Európai Unióban (EU) az emberek több mint kétharmada (68,4 százaléka) nagyon jónak vagy jónak ítélte a saját egészségét. 
• A férfiak és a nők érzete közt azonban szinte szakadéknak nevezhetjük a különbséget: a férfiak 71, a nőknek pedig csak 66 százaléka érzi úgy, hogy jól van. Az íreknél és a luxemburgiaknál alig van különbség egyébként, a szakadék a legnagyobb: Litvániában (9,7 pont), Máltán, Bulgáriában, Portugáliában (mind 7,6 pont), Lettországban (7,4 pont) és Romániában (7,2 pont).  

Ami a magyar adatokat illeti: szinte átlagosak, illetve hajszállal rosszabbak az átlagnál, de jobbak mint a lengyel, a portugál vagy bármelyik balti állam. 

Érdekes az összehasonlítás a németekkel, akiknek legendás egészségügyét gyakran emlegeti a hazai baloldali sajtó, szembeállítva a magyarral. Az Eurostat adatai szerint a németek jóegészség-érzete szintén nem éri el az uniós átlagot. A német férfiak a magyaroknál kevésbé érzik egészségesnek magukat, a hölgyek esetében azonban fordított a helyzet.  

Európa legegészségesebb országai: nem azok, amelyekre gondolnánk 

Egyéb meghökkentő is akad az adatokban. Málta nem tartozik a leggazdagabb uniós tagok közé (miközben az írek igen), ezért meglepő lehet, hogy sehol Európában nem érzik magukat olyan egészségesnek az emberek – legalábbis a férfiak –, mint ezen a szigeten.

Ami talán „kimaradhatott", hogy az egészséges természeti környezet és táplálék mellett (de a zsúfoltság és a légszennyezettség ellenére) a máltai egészségügyet a legjobbak közt tartják számon Európában. Ugyanez nem hírlik a román egészségügyről, így az is erősen meglephet bennünket, Málta mellett mit keres ezen a listán a kőgazdag Luxemburg felett Románia. Itt is leginkább a férfiak.

Zavarunkat fokozhatja, sztereotípiáinkat tovább ritkítva, ha azt is elmondjuk: 

mint a szegényebbek és képzetlenek közt. 

És lám, mégis. Nem a luxemburgiak érzik a legegészségesebbnek magukat, pedig a törpeország egészségügyi ellátása kiváló hírű.

Tartós betegségek Európában: itt a lista, mit mondanak maguk az emberek

Mielőtt belevetnénk magunkat a statisztika tanulmányozásába, kiemelnénk még egy érdekességet.

Az Eurostat felmérte azt is, hogy a legalább 16 éves népesség hány százaléka számolt be tartós betegségről. 

• Ebben a mutatóban Magyarország a középmezőnyben szerepel, körülbelül egy szinten a hollandokkal, a németekkel és az osztrákokkal. Jobb helyen, mint a franciák, a svédek, a norvégok, vagy a svájciak. 
• A legjobb helyeken pedig a következő országok osztoznak: Luxemburg, Bulgária, Románia, Észak-Macedonia, Montenegró. 

Az abszolút győztes, az Európa-bajnok pedig