Így rekedt meg az európai gazdaság: két háborúból meghagytak másfelet
Napokkal az európai negyedéves GDP-adatok közlése előtt állapodott meg, elhárítandó a kétoldalú vámháborút, Ursula von der Leyen és Donald Trump. Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok elnökeinek megegyezését egyesek megkönnyebbüléssel, mások kétkedéssel fogadták, mindkét álláspont indokolható, a mérleg azonban csak az európai gazdaság teljesítménye és kilátásai alapján vonható meg. A számokból és a friss fejleményekből egyértelmű: az európai gazdaság megrekedt, lemaradása nem csökken, hanem nő.
Ami a skóciai megegyezéssel változott: kettő helyett másfél háborút hagyott Európának.
- A folytatódó véres, romboló, a gazdasági kapcsolatokat mérgező és a költségeket emelő fizikai háborút Ukrajnában.
- A folytatódó hatalmi-kereskedelmi átrendeződést a világban. Az Egyesült Államokkal szemben közvetlenül a megegyezéssel rosszabb helyzetbe került az Európai Unió – miután amúgy is megroppant a versenyképességi pozíciója az USA-val és Kínával szemben –, és várhatja a vámvilágháború további, átgyűrűző hatásait.
Európai gazdaság: a tény a lemaradás, még a reménysugár is mérgezett
A második negyedéves uniós GDP-adatok alaptényei:
Örömöt az okozott, hogy nem lettek még rosszabbak a számok. A kezdődő vámháború miatt ugyanis az Egyesült Államokban az első negyedévben felvásárolták a külföldi árukat attól tartva, hogy erre később nem vagy csak drágábban lesz mód. Mindenki attól tartott, hogy ezt a második negyedévben már az európai exportot tekintve is visszaesés követi.
Az uniós gazdaság 0,2 százalékos növekedése az előző negyedévhez képest ezekhez a félelmekhez képest jó teljesítmény. A tisztánlátáshoz azonban tudni érdemes, hogy
- a nagy európai gazdaságok közül a spanyolok teljesítettek jól, 0,7 százalékos teljesítménnyel, és még ők is fenntarthatatlanul, rendkívül törékeny politikai és költségvetési alapokon.
- A Magyarország, Közép-Európa, sőt az egész unió számára kiemelten fontos Németország azonban 0,1 százalékkal visszaesett.
A nagyok kilátásairól egyáltalán nem hízelgők a Bloomberg GDP-összefoglalójának meglátásai:
Németország szerény eredménye jól mutatja a friss kancellár, Friedrich Merz előtt álló kihívásokat, amelyek egy kudarcos Bundestag-szavazással kezdődtek és egy félresikerült kísérletig vezettek három új alkotmánybírósági bíró megválasztására. Merz népszerűségi mutatói zuhannak, a koalíciós civakodás nem csillapul, miközben csökkennek a beruházások, bár a kiadások emelkednek.
Olaszország váratlanul 0,1 százalékkal visszaesett, és mint Magyarországon is történt – az elemzők nem bizonyultak jósnak –, Giorgia Meloni kormánya növekedési előrejelzése lefaragására kényszerülhet. A lendület fenntartásáért folytatott küzdelem próbára teszi Melonit, aki egyszerre igyekszik elégedetten tartani a választókat és rendbe tenni az ország túlköltekező államháztartását – írja a Bloomberg.
Franciaországban a vártnál gyorsabban, 0,3 százalékkal nőtt a gazdaság, csakhogy aggasztó jelek mellett: a növekedést a készletfelhalmozás hajtotta, miközben a belföldi kereslet gyenge volt, és a külkereskedelem is visszafogta a teljesítményt.
Az összképet a következőképpen jellemzi Simona Delle Chiaie, a Bloomberg euróövezeti főközgazdásza:
Az unió legnagyobb gazdaságainak országos adatai azt mutatják, hogy az amerikai vámok kezdik éreztetni hatásukat, miközben a belföldi kereslet továbbra is visszafogott lesz. Előretekintve, a növekedés várhatóan mérsékelt marad az év hátralévő részében, mivel a közelmúltbeli EU–USA kereskedelmi megállapodás csak korlátozott enyhülést hoz, miközben a gyenge külső kereslet és a magas bizonytalanság továbbra is nyomást gyakorol.
EU: ugyanaz folytatódik, csak rosszabb körülmények közt és megváltozott jelszavakkal
Ami a kilátásokat illeti, a Bloomberg elemzői felmérései – más előrejelzésekhez hasonlóan – azt mutatják, hogy a következő években folytatódik az a hosszú távú trend, amelyet az EU lemaradása jellemez a GDP-ben az Egyesült Államokhoz és immár Kínához képest is.
A belföldi vásárlóerőt jobban tükröző PPP-adatokban még feltűnőbb, ahogy a kínaiak egyre inkább lehagyják mindkét másik nagy gazdasági központot.
Az EU az Egyesült Államokhoz és Kínához képest is tovább rontja pozícióit
A feltételek a Trump–Leyen-megegyezéssel annyiban javultak, hogy csökken a bizonytalanság, a félelem a még nagyobb vámoktól és a váratlanul felbukkanó új akadályoktól. A 15 százalékos vám azonban nem előre-, hanem hátralépés a korábbi feltételekhez képest.
Ráadásul Ursula von der Leyen olyan egyéb vállalásokat is tett, amelyeken az elemzők is csak hüledeztek. Például hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol az EU energiahordozókat az amerikaiaktól, vagy hogy több száz milliárd dollár értékben vesz amerikai fegyvereket.
Ezekről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter – annak elismerése mellett, hogy a vámok meghatározása közös uniós hatáskör – csütörtökön sommásan úgy fogalmazott, hogy ilyenekre Brüsszel nem kötelezheti a tagállamokat.
Ha azonban a bizottság elnöke azt remélte, hogy ezeket az egyébként irreális vállalásokat sohasem fogja az európaiak fejére olvasni Washington, akkor a vakszerencsére építette a jövőt. Ismert, hogy az európai vezetőknek eddig sem volt felhőtlen a kapcsolata Donald Trumppal, és bőven jöhetnek még keményebb idők. A kétoldalú megegyezéssel pedig még a vámháború sem zárult le az EU számára, hiszen nincs nyugvópont sem az amerikai–kínai, sem az EU–kínai viszonylatban.
Új jelszavak, régi tartalom – az ellenség: mindenki; a cél: Ukrajna
Pekinggel a múlt heti pekingi kínai–uniós csúcson sikerült összerúgni a port, és a kölcsönös nyilatkozatokból világossá vált: a korábbi vámcsatározásoknak folytatása következik. Ráadásul azzal, hogy hagyta kirobbanni az európai háborút, a Nyugat a kínaiak oldalára szorította kulcs-energiaellátó partnerét, Oroszországot, az EU pedig határozottan a másik oldalra állt akkor is, amikor az amerikaiak kivonultak a konfliktusból.
Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális! Ha béke lesz, a növekedés gyorsulni fog
– így reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca közleményében a magyar első negyedéves GDP-adatokra.
Félő, hogy ha az unió azon a platformon marad, amelyeket most fektetnek le, az európai növekedés még akkor sem áll vissza a potenciális szintjére, ha véget ér a háború.
A bizottság friss javaslata a 2028–2034-es hétéves büdzsére háborús költségvetés képét mutatja. Hatalmas pénzeket csoportosít át Ukrajna irányába, amelynek a neve 46-szor szerepel a büdzsét bemutató bizottsági dokumentumban (miközben Németország egyszer, a versenyképesség 41-szer). A korábbi zöldátalakulás helyét a fegyverkezés és a háborús készülődés foglalja el mint fő növekedési motor, amiből következően aligha áll vissza az energiakereskedelem Oroszországgal.
