BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Németországot túszul ejtette az időjárás: egy rövid szélcsend elég, hogy összedőljön az energiahálózat

Az egész ország a zöldzsákutcában találta magát. Hiába az ezermilliárdos beruházások, a német energiarendszerben csökkent a megújuló források részaránya – a politikai válasz pedig még több gázerőmű építése lenne, a nukleáris helyett.

Berlin hosszú évek óta hatalmas összegeket költ a zöldenergia-átmenet megvalósítására, de a legfrissebb adatok szerint az ország még mindig kiszolgáltatott az időjárás szeszélyeinek, a német energiarendszer pedig a rövidebb kimaradások miatt is elkezd szenvedni. Az idei első negyedévben ugyanis nemhogy nőtt, hanem jócskán lecsökkent a megújuló források aránya az áramfogyasztásban, annak ellenére, hogy új szélturbinák százait állították üzembe – írta a The Wall Street Journal.

munkás, szélerőmű, wind power, szélenergia, megújuló energia német energiarendszer
Hiába az ezermilliárdos beruházások, a német energiarendszerben csökkent a megújuló források részaránya – a politikai válasz pedig még több gázerőmű építése lenne, a nukleáris helyett / Fotó: Shutterstock

A német energetikai szövetség (BDEW) szerint 2025 első három hónapjában a megújulók a teljes áramfogyasztás 47 százalékát adták, szemben a 2024-es 56 százalékos aránnyal. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy az ország 872 új szélturbinát telepített az elmúlt év során, összesen 4,3 gigawatt kapacitással. A termelés azonban így is 16 százalékkal csökkent. A fő ok: 

február és március szokatlanul szélcsendes volt – nemcsak a szárazföldön, de a tengeren is.

A helyzetet tovább rontotta a csapadékhiány, ami a vízerőművek teljesítményét is visszavetette.

A napenergia ugyan némileg javított az arányokon, mivel a március a szokottnál naposabb volt, de Németország földrajzi adottságai – rövid nappalok, északi elhelyezkedés – nem teszik lehetővé, hogy ez kompenzálja a szélhiányt.

A német nyelv erre a jelenségre külön szót is használ: Dunkelflaute, vagyis „sötét szélcsend”. Ez a szó nemcsak meteorológiai, hanem gazdasági jelentőségű is lett: 

világossá vált, hogy kizárólag megújuló forrásokkal nem lehet működtetni egy fejlett ipari gazdaságot.

A berlini politikai elit is kezd rádöbbenni minderre. Az új koalíciós megállapodás – amely Friedrich Merz kancellári programjának alapja lesz – 2030-ig 20 gigawatt gázerőművi kapacitás kiépítését tervezi az alaptermelés biztosítására.

Ugyanakkor a kormány továbbra is elkötelezett a megújulók bővítése mellett. Ez azonban komoly ellentmondást hordoz magában: a szél- és napenergia időszakos jellege miatt a gázerőművek gazdaságtalanul működhetnek, ha csak tartalék szerepet kapnak. Az egyensúlyt várhatóan újabb állami támogatásokkal próbálják majd fenntartani.

Atomallergiában szenved a német energiarendszer

A nukleáris energia eközben teljesen hiányzik a tervezetekből, pedig sok más fejlett ország épp ezt az irányt erősíti a megbízható és alacsony kibocsátású áramtermelés jegyében.

Németország tehát sokkal előrébb jár a megújulók beépítésében, mint más nagy gazdaságok – de pont emiatt válik intő példává mindenki más számára is. A jól hangzó célok mögött egyre több az energiaellátási bizonytalanság, miközben az ipar versenyképessége is csorbát szenvedhet.

Csöbörből vödörbe: orosz gáz után kínai szélturbinák – teljesen kiszolgáltatott Németország

A védelmi minisztérium jelentése szerint Peking óriási befolyást szerzett az ország energiaszektorában. A német védelmi minisztérium ezért a rendszer azonnali felülvizsgálatát és a szélerőművek függetlenné tételét követeli.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.